Halmai János, Stranczinger (Pécsvárad, 1897. március 5. – Chicago, Amerikai Egyesült Államok, 1965. február 12.) magyar számvevőségi tisztviselő, katonatiszt, országgyűlési képviselő.

1897-ben született Pécsváradon, Stranczinger János és Kapacsek Józsa gyermekeként, vallása római katolikus. Középiskoláit Pécsett végezte el, majd a 19. honvéd gyalogezredben teljesített katonai szolgálatot. Az első világháborúban mint katonatiszt, három fronton is harcolt, és a háborút követően is megmaradt a honvédség tényleges katonatiszti állományában, a honvéd számvivőségnél. Pécs szerb megszállása idején részt vett az ott kibontakozó ellenforradalmi cselekményekben, Kovács Antal tábornok parancsnoksága alatt. 1939. március 27-én Budapesten feleségül vette Gemeiner Teréziát.^[2]

Az országos politikai életbe 1939-ben kapcsolódott be, amikor a kalocsai választókerületben őt jelölte az országgyűlési választáson a Nyilaskeresztes Párt. A kerületben viszonylag nagy számú – hat – jelölt indult el, ennek ellenére sikerült megszereznie a szavazatok abszolút többségét és ezzel Kalocsa parlamenti mandátumát. Nem sokkal a képviselőházba való bejutása után – többedmagával – kilépett pártjából és pártonkívüliként működött tovább.

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 18.
• Halmai János oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 24.
• Halmai János adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. szeptember 24.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.