Hajóféreg
Teredo sp.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Kagylók (Bivalvia) Rend: Sziklavájó kagylók (Myoida) Család: Teredinidae Rafinesque, 1815
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hajóféreg témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hajóféreg témájú kategóriát.

A hajóféreg (Teredinidae) tulajdonképpen nem féreg. Valójában a kagylók egy szokatlan sós vízi csoportjába tartozik, jócskán redukálódott, visszafejlődött házzal. Hírhedtté az által a tulajdonsága által vált, hogy belefúrja magát a tengervízbe merült faanyagokba, ezáltal sok esetben megrongálja a fából készült építményeket, például mólókat, dokkokat, fa hajókat. Néha a tengerek termeszének is hívják. A tengeri puhatestűek (Eulamellibranchiata) ezen belül a Teredinidaek családjába tartoznak, teredo féregként is ismertek.

A víz alá merülő, fába fúró hajóféregnek a Deshayes mirigynek nevezett speciális szervében lévő Teredinibacter turnerae nevű baktérium (törzs ATCC 39867 / T7901) teszi lehetővé, hogy megeméssze a cellulózt. A kivájt járatot a hajóféreg meszes csővel tölti ki, hogy elkerülje azt, hogy a megduzzadó fa összezárja a furatot. A hajóféregnek nyúlós, féregszerű alakja van, de felépítésük kétségtelenül a kagylók sajátja. A hajóférgek héja egy kis különálló rész az állat elülső végén, amit arra használ, hogy mélyítse a járatát.

Számos genus tartozik a hajóférgekhez, amik közül a Teredo a leggyakrabban említett. A múltban, a Teredók sokkal nagyobb számban voltak megtalálhatóak a Karib-tengeren, mint bármilyen más sós vízi területen. A hajóférgek jelentős mértékben károsítják a fa hajótesteket és a cölöpöket, emiatt elkerülésük már számos tanulmány tárgya volt. A rézzel borított hajófenék kedvelt védekezés volt a felfedezések korában. Kolumbusz Kristóf hajói a legkorábbiak közé tartozott, amik ezt a technikát alkalmazták.

Hollandiában a 18. században a hajóférgek okoztak pánikot, mikor megtámadták a polder fával kidúcolt gátjait. A katasztrófát elkerülendő a fa dúcokat kőre cserélték. A hajóféreg egy genusa több kisebb omlást okozott a közelmúltban a Hudson folyó partjainál New Jersey területén a víz alatti cölöpök megrongálásával.

• Bactronophorus
• Bankia Gray, 1842
• Dicyathifer
• Kuphus

• Lyrodus Binney, 1870
• Nausitoria Wright, 1884
• Neoteredo
• Nototeredo Bartsch, 1923
• Psiloteredo
• Spathoteredo Moll, 1928
• Teredo Linnaeus, 1758
• Teredora Bartsch, 1921
• Teredothyra Bartsch, 1921
• Uperotus

A 19. század elején a hajóféreg felépítése és viselkedése ihlette meg az angol mérnököt, Marc Isambard Brunelt. Azon megfigyeléseire alapozva, hogy a hajóféreg miként képes a héjával járatokat fúrni a fába és védekezni a megduzzadó fa ellen, Brunel tervezett egy ötletes, több elemből felépített fúró keretet – egy fúrópajzsot – mely első volt a maga nemében és lehetővé tette a munkások számára, hogy gyorsan és biztonságosan építsenek alagutat a Temze instabil folyómedrében. A Temze-alagút 1843-ban készült el és ez volt az első alagút, amely hajózható folyó alatt épült.

Palawan-ban a Fülöp-szigeteken a hajóféreg a Tamilok néven ismert és ínyenc falatnak számít. Az íze sok mindennel lett már összehasonlítva a tejtől az osztrigáig.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Shipworm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.