Hagyma
Bajuszos hagyma (Allium vineale) virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Rend: Spárgavirágúak (Asparagales) Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) Alcsalád: Hagymaformák (Allioideae) Nemzetség- csoport: Allieae Dumort. (1827) Nemzetség: Allium L.
Diverzitás
Kb. 1250 faj, Hagymafajok listája
Fajok
Néhány fontosabb faj: Allium acuminatum Allium ampeloprasum – vad póréhagyma A. a. var. ampeloprasum A. a. var. kurrat A. a. var. porrum – póréhagyma A. a. var. sectivum - gyöngyhagyma Allium anceps gyíkhagyma (Allium angulosum) Allium atrorubens Allium caeruleum Allium campanulatum Allium canadense vöröshagyma (Allium cepa) csüngő virágú hagyma (Allium cernuum) Allium chinense csöves hagyma(Allium fistulosum) óriás hagyma (Allium giganteum) nápolyi hagyma (Allium neapolitanum) Allium nevii Allium nigrum érdes hagyma (Allium oleraceum) Allium oschaninii Allium ramosum fokhagyma (Allium sativum) metélőhagyma (Allium schoenoprasum) kígyóhagyma (Allium scorodoprasum) Allium textile Allium tricoccum háromélű hagyma (Allium triquetrum) kínai metélőhagyma (Allium tuberosum) medvehagyma (Allium ursinum) bajuszos hagyma (Allium vineale)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hagyma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hagyma témájú médiaállományokat és Hagyma témájú kategóriát.

A hagyma (Allium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe és az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába, azon belül a hagymaformák (Allioideae) alcsaládjába tartozó nemzetség. 1250 fajával a növények egyik legnagyobb fajszámú nemzetsége is egyben. Évelő, hagymás növények, amik sajátos ízt, illatot adó vegyületeket termelnek. Számos faját termesztik fogyasztásra.

A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) virágainak íze a legkevésbé markáns. A rózsaszín vagy fehér virágú fokhagyma (Allium sativum) virágának zamata enyhébb a hagymáénál.

Nagyon sok fajtája van, de Magyarországon és az egész világon is híres Makón és környékén termesztett makói vöröshagyma, kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.

Illóolajat, B-vitamint, C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (a zöldhagyma még ennél is többet), emellett pektint és guvertint is tartalmaz.

Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért meghűléses időben a fertőzések megelőzésére is használták.

Gyógyhatású szerként, bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják. Köhögés ellen is kiváló pl.:cukrozzuk meg, hagyjuk 3 napig és igyunk a kifacsart levéből.

Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe.

Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor hajtatni kell, hogy a növény minél nagyobb része legyen fehér. Hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként akár évekig eltartható.

A Földközi-tenger vidékén vadon is előforduló kétéves növényt nálunk főleg a bolgárkertészek termesztik.

Élelmezési szempontból jelentős – A-, B1-, B2-vitamint, nikotinsavat, még főzött állapotban is 15 mg C-vitamint^[forrás?] és jelentős mennyiségű ásványi sót tartalmaz.

Levesek, főzelékek, saláták készítésére használjuk.

Évelő hagyma, a vöröshagyma beltartalmi értékeivel megegyező, de csak zöldhagymaként fogyasztjuk.

Küllemre hasonlít a póréhagymához, de a tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz. A fagyok beálltával fejlődése leáll, de lombja zöld, hagymája friss fehér marad.

Kora tavasszal a legkorábban szedhető, ízletes, vitamindús hagyma.

Ezt a snidling, snitling, pázsithagyma néven is ismert, Magyarországon nagyon elterjedt és szívesen használt növényt csak frissen, nyers állapotban, finomra szelve használjuk. Főzni nem szabad, kizárólag tálalásakor adjuk az ételhez.

A metélőhagyma ízesítő hatása mellett nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

Felhasználhatjuk burgonya, bab, borsó és húslevesek, saláták, sültek, szendvicsek, túró, lágy sajtok, halételek, mártások ízesítésére.

• Bajuszos hagyma (A. vineale)
• Bunkós hagyma (A. sphaerocephalon)
• Kígyóhagyma (A. scorodoprasum)
  • Ereszes hagyma (A. scorodoprasum subsp. rotondum)
  • Waldstein-hagyma (A. scorodoprasum subsp. waldsteinii)
• Sötét hagyma (A. atroviolaceum)
• Pézsmahagyma (A. moschatum)
• Medvehagyma (A. ursinum)
• Havasi hagyma (A. victorialis)
• Bíborfekete hagyma (A. atropurpureum)
• Illatos hagyma (A. suaveolens)
• Gyíkhagyma (A. angulosum)
• Hegyi hagyma (A. montanum vagy A. senescens subsp. montanum)
• Érdes hagyma (A. oleraceum)
• Szarvas hagyma (A. carinatum)
• Sárga hagyma (A. flavum)
• Vöröses hagyma (A. marginatum)

• Hagymafajok listája

• A hagyma termesztése és felhasználása Archiválva 2009. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A póréhagyma termesztése és felhasználása Archiválva 2009. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ehető virágok

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!