A hídfő egy, a katonai szakterminológiában használt kifejezés, mely egy olyan - jól kiépített - stratégiai védőpontot jelent, melynek feladata a katonai csapatok folyami átkelésének, partraszállásának biztosítása. Egyes esetekben olyan, folyóhoz nem kapcsolódó, katonailag megerősített területekre is alkalmazzák ezt a kifejezést, ahonnan támadást lehet indítani és tovább lehet terjeszkedni.

A hídfő kifejezés először a francia nyelvterületen jelent meg, tête de pont néven, az érett középkorban. Az ágyúk feltalálása előtt egy olyan erődítményt jelentett, melyet egy híd bejáratához emeltek, és ahonnan a hidat ellenséges támadás esetén védeni lehetett.

Az ágyúk megjelenését és elterjedését követően a hídfő kifejezést a hídtól bizonyos távolságra található erődítményre használták, ahonnan a hidat és a védelmére felvonuló katonai csapatokat is védeni lehetett. A hadászat fejlődésével a hídfők is átalakultak, nagy és jól kiépített erődökké válva, a modern tüzérségi fegyverek és lőfegyverek megjelenése után azonban ezt az erődített jellegüket elvesztették, a 20. századi hadviselésben már olyan, hidak mentén kiépített állásokra használták a kifejezést, amelyeket jelentős tűzerő védett az ellenséges csapatokkal szemben.

A kortárs katonai szakirodalom időnként hídfőnek nevez olyan katonailag megerősített területeket is, amely benyúl az ellenséges zónába, támadást lehet róla indítani és tovább lehet róla terjeszkedni.

• Chrisholm Hugh: Encyclopaedia Britannica, Cambridge University Press, 1911.
• Értelmező szótár