A Gyula^[1] régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török *jula (fáklya) szóból származik.^[2] A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel.^[2][3] Így lett a név női megfelelője a Júlia.

A gyula méltóságnév hamar személynévvé vált, már a Képes krónikában olvashatunk Gyula nevet viselő pogány vezérről: "Ezután Szent István király híres és eredményes hadat indított nagybátyja ellen, akit Gyulának hívtak."^[2] Szent Gellért legendájában is olvasni lehet egy Gyula vitézről.^[2] A 16. századtól egyre ritkább lesz, majd szinte teljesen eltűnt. A Gyula nevet a 18-19. században tették ismét népszerűvé. Széchenyi István 1823-ban írta: „Gróf Andrássy Károly és Szápáry Etelka grófnő fia évszázadok óta az első magyar gyermek, kit Gyulának kereszteltek”.

1870-75 között Debrecenben a reformátusok között a 10., a katolikusok között a 4. legnépszerűbb név volt.^[2] Az 1950-es években a 12., 1967-ben a 19. legnépszerűbb férfinév volt, de a 80-as évekre visszacsúszott a 35. helyre.^[2] Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 62-78. leggyakoribb férfinév.^[3][4][5]

• április 12.^[3]
• május 27.^[3]
• június 28.^[3]
• július 1.^[3]

„Gyula” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

• I. Gyula pápa
• II. Gyula pápa
• III. Gyula pápa

A Gyula és változata, a Gyulafi elterjedt vezetéknév.

• Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényeiben Tutajos igazi neve Ladó Gyula Lajos

• Gyula, város Békés vármegyében
• Gyulaháza, település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
• Gyulaj, község Tolna vármegyében
• Gyulakeszi, község Veszprém vármegyében
• Gyulafirátót, magyar települések
• Gyulafehérvár (Románia), Fehér vármegye történelmi központja. Az Erdélyi Fejedelemség egykori fővárosa, és az erdélyi fejedelmek székhelye.
• Gyulakuta (Románia), község Erdélyben, Maros megyében
• Gyulavarsánd (Románia), község Erdélyben, Arad megyében
• Gyula (Ukrajna), község Kárpátalján, a Beregszászi járásban

• gyula kisasszony a neve a tájnyelvben a nőies természetű fiatalembernek.^[2]

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250