Gyárfás Miklós
| Gyárfás Miklós | |
 | |
| Az 1989-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | 1915. december 6.[1] Győr |
| Elhunyt | 1992. október 3. (76 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Benedek Katalin |
| Gyermekei | Gyárfás Juli |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | József Attila-díj (1954) Gábor Andor-díj (1966) A Művészeti Alap nagydíja (1984) Batsányi-díj |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6. – Budapest, 1992. október 3.)[2][3] József Attila-díjas (1954) magyar író, költő, dramaturg, egyetemi tanár, forgatókönyvíró.
Életpályája
[szerkesztés]1945-ben a Haladás című lap munkatársa volt. 1945–1948 között az Újhold munkatársa volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-ban pedig a Vígszínház dramaturgja lett. 1949–1950 között az Új Világ rovatvezetőjeként dolgozott. 1951–1956 között a Színház és Filmművészet című folyóirat szerkesztője volt. 1953–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett.
Családja
[szerkesztés]Felesége Benedek Katalin volt, akivel közös lánya Gyárfás Juli. Veje Karinthy Márton volt. Unokája Karinthy Vera.[4]
Munkássága
[szerkesztés]Az 1930-as évek végén költőként indult, a második világháború után lett prózaíró. Elbeszélései, regényei többnyire az értelmiségi lét és a művészsors problémái körül forognak; hangnemük ironikus. Írói felfogása az élethez egyetlen "gyógymódot" ajánl: az olykor fájdalmas mosolyt. Humoros írásait külön összegyűjtötte (Dekameron, 1980), emlékezéseiből is kötetet formált (Kölyökvarázs, 1983). Igazi sikert színműveivel, hangjátékaival, filmforgatókönyveivel aratott. Először társadalmi szatírákat írt (Vásott apostol, 1948; Hatszáz új lakás, 1951), majd a történelmi események drámai feldolgozásával próbálkozott (Forr a világ, 1953; Hűség, 1953; Koratavasz, 1955). Több alkalommal – átdolgozóként – együtt dolgozott Örkény Istvánnal. Az 1950-es évek végén felújította könnyed vígjátéki modorát. Az 1960-as évek második felétől egyre többször darabjainak szereplője maga a szerző. Dramaturgiai elmélkedéseit esszészerűen is összefoglalta (Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968). Bemutatói voltak Európa több országában és Japánban, Kanadában. Elbeszéléseit több nyelvre lefordították.
Színházi munkái
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1948-): 94.[5] Gyárfás Miklós a legtermékenyebb színpadi szerzők egyike. Legsikeresebb éveiben szezononként három-négy bemutatója is volt. Az 1980-as évek közepétől egyre ritkábban kerültek darabjai színre.
- Vásott apostol (író, 1948)
- Különös házasság (író, 1948-1949, 1960-1961, 1972)
- Zichy palota (író, 1949)
- Megváltoztunk (író, 1950)
- Hatszáz új lakás (író, 1951)
- Forr a világ (író, 1953)
- Hűség (író, 1953)
- Koratavasz (író, 1955)
- Szólj szám – Az Írók Szatirikus Színpadának műsora (író, 1957)
- Lomb ezredes mennybemenetele (író, 1958)
- A papucs (író, 1958)
- Giccs parádé (író, 1961)
- Sláger a Globe Színházban (író, 1961)
- Micsoda emberek vannak! (író, 1962)
- Változnak az idők (író, 1963)
- Kisasszonyok a magasban (író, 1963-1965)
- Ezek a mai fiatalok (író, 1963)
- Férfiaknak tilos (író, 1963-1964, 1983)
- A humor: a teljes igazság' Mikes Lilla előadóestje (író, 1963)
- Lángeszű szerelmesek (író, 1963, 1967-1968)
- Így szerkesztünk mi! (író, 1964)
- Madách Imre emlékes (író, 1964)
- Egérút (író, 1965-1966, 1980, 1984-1985)
- Kényszerleszállás (író, 1965-1966)
- A hosszú élet titka (író, 1966)
- Csintalan múzsák (író, 1966)
- Johanna éjszakája (író, 1966)
- Laura (író, 1966. Társszerző: Tardos Béla)
- Paródia-parádé – Mikes Lilla estje (író, 1967)
- Tanulmány a nőkről (író, 1967)
- Egy nő akinek lelke van (író, 1967)
- Nyomozás a Tháliában (író, 1968)
- Játszik a család (író, 1969-1970)
- A végzet asszonya (író, 1969)
- Mizantróp'68 (író, 1969)
- Két Júlia (író, 1969)
- Dinasztia (író, 1971-1972)
- Kis minta-színdarab (író, 1972)
- Panegyricus (író, 1972)
- Téli délelőtt (író, 1973)
- Csillagfényben (író, 1973)
- Csendóra (író, 1973)
- Beatrix (író, 1973)
- Felszabadult nevetés (író, 1974)
- "Kelj fel és énekelj!" (író, 1975)
- Közhelybenjárás (író, 1978)
- Utójáték Euripidészhez (író, 1978)
- Vadászat az erdészházban (író, 1978)
- Játék a csillagokkal (író, 1980)
- Együtt, ameddig bírjuk (író, 1983)
- Hangok komédiája (író, 1985)
- Császári futam (író, 1986)
- Képzelődők (író, 1986)
- Egy nő akinek lelke van (író, 1988)
- Mennyei riport (író, 1989)
- Tanulmány a nőkről (2012)
Művei
[szerkesztés]
|
|
Forgatókönyvei
[szerkesztés]
|
|
Tévéfilmek
[szerkesztés]- Papucs (1958)
- Komédia a tetőn (1969)
- 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
- A fiú, a lány és egy pillanat (1973)
- Volt egyszer egy színház (1977)
- A világ legkisebb szerelme (Kortársunk: Gyárfás Miklós) (1982)
- Szerelmes sznobok (1983)
- Kastély csillagfényben (1988)
Hangjátékok
[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Elhunyt Gyárfás Miklós (1992. október 5.) Magyar Hírlap, 25. évfolyam, 234. szám
- ↑ Gyászjelentése (1992). (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
- ↑ Szellemidézés - A két éve elhunyt Karinthy Márton emlékére (magyar nyelven). pecsistop.hu. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ 2013. május 31-i lekérdezés
- ↑ Rádiólexikon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISNM 963 8607 10 6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- MULTIPLY
- Heti Jégbüfé - Karinthy Vera
További információk
[szerkesztés]- A magyar irodalom története
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kortárs magyar írók
- Filmkatalógus.hu
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1955-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek |
|
| Színházrendezők |
|
| Dramaturgok |
Osztályvezető tanár: Gyárfás Miklós |
| Filmoperatőrök |
|
| Filmrendezők |
|
| Táncpedagógusok |
|
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1958-ban oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek | |
| Színházrendezők |
|
| Dramaturgok |
|
| Filmrendezők |
|
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Credit:
(see original file).
