Gothár Péter
| Gothár Péter | |
 | |
| Portréja a Rivalda 79-80-ban Csigó László felvétele | |
| Született | 1947. augusztus 28. (76 éves) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Básti Juli (1981–1986) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Foglalkozása | rendező |
| Tisztsége | professor emeritus |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1974) |
| Kitüntetései |
|
| Tudományos pályafutása | |
| Munkahelyek | |
| Színház- és Filmművészeti Egyetem | 2002–2019 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gothár Péter (Pécs, 1947. augusztus 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, jelmez- és díszlettervező, professzor emeritus, érdemes művész. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1981–1986 között Básti Juli színésznő férje volt.
Élete
[szerkesztés]Kamaszkorában a fotózás világa ragadta el, napi 36 filmkockát exponált, amiket maga hívott elő, és nagyított.[1]
A Magyar Televíziónál volt rendezőasszisztens 1968–1971 között. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és tévérendezői szakon. 1975–1979 között a Magyar Televízió rendezője, 1979–1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, majd 1993-2019 között a budapesti Katona József Színház rendezője volt.[2]
Az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ listájának a 140–174 közötti helyén szerepelt, ahol olyan tudósok, művészek, sportolók voltak, akik így fejezték ki támogatásukat.[3]
2002 és 2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott tudományos fokozat nélkül, 2007-ben az intézmény tiszteletbeli doktori (DLA) címet adományozott neki. 2007. december 15-től egyetemi tanár, az SZFE későbbi professor emeritusa.[4][5]
2013-ban egy interjúban a színházról mint művészi szenvedélyéről így nyilatkozott: „Aki csak egyszer megy el színházba, és pechére valami rosszat lát, az nem fog odaszokni, épp ezért (egy) jó színház kell ahhoz, hogy a színházba járás szenvedéllyé tudjon válni. Ahogy mondani szoktuk: ki kell nevelnünk a közönségünket, vagyis (egy) belső igényt kell létrehozni az emberben”[6]
1997-ben a Metropolis folyóirat mint a kortárs magyar mozgóképgyártás meghatározó alakjáról, négy tanulmányt és egy interjút közölt, a rendező filmes és színházi tevékenységét több szempontból is elemezve, átfogó képet adva addigi életművéről. Liszka Tamás például ebben hét mozi- és egy tévéfilmjét vizsgálva úgy fogalmazott, hogy filmrendezőként „stílusát nem a kifejezőeszközök merev használata, hanem a különböző témákat más-más módon megközelítő, kísérletező kedvű alkotói habitus jellemzi”. Rendezett játék- és tévéfilmeket is. Első kisjátékfilmje Ajándék ez a nap címmel Zimre Péter kisregényéből 1979-ben készült.[1][7]
1981–1986 között Básti Juli színésznővel élt házasságban. Közös fiuk, Márton 1982-ben született.[8][9]
2019. november 19-én a Katona József Színház a Facebook oldalán nyilatkozatot tett közzé, hogy vezetőségének tudomására jutott egy erkölcsi határokat átlépő viselkedés a színházon belül, amivel kapcsolatban külső szakértők bevonásával belső vizsgálatot rendeltek el, és azonnali hatállyal elbocsátották és kitiltották az érintett személyt. Másnap ugyanazon a csatornán Gothár Péter közleményében bevallotta, hogy ő az, aki egy évvel korábban szexuálisan zaklatta egyik kolléganőjét, akitől bocsánatot kért és kapott.[10] Még aznap etikai vizsgálatot kért önmaga ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,[11] ahol két ülés megtartása után – az eljárás végéig az egyetemen történt esetleges etikai vétségről nem érkezett bejelentés – az Etikai Bizottság által megfogalmazott ajánlását elfogadva Upor László volt rektorhelyettes megszüntette szerződését.[12][13][m 1]
Színházi munkái
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma a 2017. április 26-i lekérdezéskor: szerzőként: 7; rendezőként: 78; díszlettervezőként (d): 55; jelmeztervezőként (j): 7.
Szerzőként
[szerkesztés]- Diótörő (1984, 1991, 2001–2002)
- Kutyaszív (1989, 1995)
Rendezőként
[szerkesztés]- Hervé: Nebáncsvirág[m 2]
- Bereményi: Halmi, vagy a tékozló fiú (1979)
- Pinter:
- Hazatérés (1980) (j)
- A születésnap (2000) (d)
- Von Kleist:
- Az eltört korsó (1980)
- Amphitryon (2008) (d, j)
- Szomory: Hermelin (1982, 1990)
- Gogol:
- A revizor (1984) (d)
- Háztűznéző (2007) (d)
- Katajev: A Werthert már megírták (1983) (d, j)
- Hoffmann: Diótörő (1984, 1991)
- Caragiale: Farsang (1984) (d)
- Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1984) (d)
- Majakovszkij: Gőzfürdő (1985) (d)
- Königsmark: Agyő, kedvesem! (1985, (j) 1997) (d)
- Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (1986)
- Mrożek: A rendőrség (1987) (d, j)
- Brecht:
- Kurázsi mama és gyermekei (1989)
- Koldusopera (1990)
- Bulgakov: Kutyaszív (1989)
- Johnson: Négyhangú opera (1991, (d, j) 2000)
- O’Casey: A kezdet vége (1991)
- Tersánszky: Kakuk Marci (1992) (d)
- Von Horváth: Hit, remény, szeretet (1993) (d)
- Shakespeare:
- Szentivánéji álom (1994) (d)
- Makrancos Kata (2012) (d)
- Lear király (2010) (d)
- Osztrovszkij: Erdő (1999) (d)
- Harrower: Kés a tyúkban (1999) (d, j)
- Bernhard: A színházcsináló (2000) (d)
- Edward Albee:
- Nem félünk a farkastól (1995)
- Szilvia, a K. (2003) (d)
- Jerofejev: Walpurgis-éj, avagy a kővendég léptei (1996) (d)
- Molière:
- Dandin György avagy a megcsúfolt férj (1996) (d)
- Mizantróp (2008) (d)
- Ibsen: Hedda Gabler (2002) (d)
- Szigarjev: Fekete tej (2004) (d)
- Örkény: Tóték (2004) (d)
- Zelenka: Hétköznapi őrületek (2005) (d)
- Darvasi: Trapiti (2005) (d)
- Selmeczi: A szirén (2005)
- Papp-Térey: Kazamaták (2006) (d)
- Krleža: Szentistvánnapi búcsú (2006) (d)
- Szophoklész: Trakhiszi nők (2007) (d)
- Vvegyenszkij: Ivanovék karácsonya (2007) (d)
- Vinnai: Vakond (2009) (d)
- Andrejev: Kutyakeringő (2009) (d)
- Schimmelpfennig: Az aranysárkány (2010) (d)
- Esterházy: Én vagyok a Te (2011) (d)
- Fekete: Excelsior! (2011) (d)
- Bessenyei: A filozófus (2011) (d)
- Csokonai: Karnyóné-gyakorlatok (2012)
- Rubin-Németh: Ahol a farkas is jó (2014) (d)
- Sarkadi: Oszlopos Simeon (2015) (d)
- Viripajev: Részegek (2015) (d)
- McDonagh:
Díszlettervező
[szerkesztés]55 esetben az általa rendezett előadás díszlettervezője is volt.
- Christopher Isherwood, John Van Druten, Joe Masteroff, Fred Ebb, John Kander: Isten veled, Berlin! (1980, veszprémi Petőfi Színház , rendező: Gazdag Gyula)[21]
- Örkény István: Pisti a vérzivatarban (1988, Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Babarczy László)[22]
Filmes munkái
[szerkesztés]Rendezései
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Az örömhöz (1974)
- Ajándék ez a nap (1979)
- Megáll az idő (1982)
- Idő van (1986)
- Tiszta Amerika (1987)
- Melodráma (1990)
- A részleg (1995)
- Haggyállógva, Vászka (1996)
- Akasztottak (2000)
- Paszport - Útlevél a semmibe (2001)
- Magyar szépség (2003)
- Hét kis véletlen (2020)[23]
Tévéfilmek
[szerkesztés]- Kérdőív (1974)
- Lord Byron levelei (1975)
- A násznép (1976)
- Égi csikón léptet a nyár (1976)
- Rendőrség (1976)
- Baleset (1977)
- Felső-Ausztria (1977)
- Pesti gyerekek (1977)
- Vujicsics Tihamér (1977)
- Már mindent tudsz? (1977-ismeretterjesztő film)
- Libatömő verseny (1978)
- Imre (1978)
- Woyzeck (1981)
- Csere (1981)
- A tökfilkó (1982)
- A revizor (1984)
- Hermelin (1985)
- Búcsú (1989)
- Négyhangú opera (1992)
- Kakuk Marci (1992)
- Alfa (1993)
- Egyperces novellák - Közjáték (1995)
- A kezdet vége (1995)
- A leghidegebb éjszaka (2000)
- Tanúvallomás (2008)
- Hangyatérkép (2011)
Egyéb
[szerkesztés]- Szereplő
- Eldorádó (1989)
- Ébrenjárók (2002)
- Producer
- A három nővér (1991)
- Papsajt (2002)
- Vakáció (2006)
- Uszodai tolvaj (2007)
Díjai
[szerkesztés]- A veszprémi tv-találkozó fődíja (1977)
- Legjobb rendezés díja (1979)
- A filmkritikusok díja (1980, 1983, 1987, 1997, 2002)
- Velencei Arany Oroszlán díj (1980)
- A Filmszemle díja (1982, 1986, 1988)
- Cannes-i különdíj (1982)
- A New York-i kritikusok díja (1982)
- A taorminai fesztivál második díja (1982)
- Chicagói Ezüst Hugó-díj (1982)
- Brüsszeli Aranykor-díj (1983)
- A tokiói fesztivál díja (1985)
- Balázs Béla-díj (1987)
- Ifjúsági Díj (1989)
- Érdemes művész (1990)
- Gene Moskowitz-díj (1995)
- Don Quijote-díj (1995)
- A Filmszemle fődíja (1995, 1996, 2003)
- Karlovy Vary-i legjobb rendezés díja (1995, 1996)
- B. Nagy László-díj (1996)
- Kossuth-díj (1997)
- A Színházi Találkozó díja (2000, 2002)
- POSZT: Legjobb rendezés (2002)
- Vastaps-díj (2006)
- A színikritikusok díja (2007)
- A Nemzet Művésze (2014)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A zaklatási ügy által kiváltott diskurzus bekerült a belpolitikai térbe is. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes decemberben benyújtott egy a kulturális finanszírozás átalakításáról szóló törvényjavaslatot,[14] amiben annak indokául a szexuális zaklatási visszaélésekkel, illetve azok eltussolásával a kipattant botrányra utaltak beterjesztőik.[15] Ennek előzetes, kiszivárgott tervezete ellen a Független Előadó-művészeti Szövetség „Petíció a kulturális élet szétverése ellen”[16] címmel tiltakozó beadványt indított, amit több mint ötvenezren aláírtak,[17][18] majd utcai tüntetést is szervezett.[19] A 168 óra című lap a komoly politikai üggyé dagadó események hatására feltette, hogy Borkai Zsolt szex- és korrupciós botrányra lehet-e reakció az ügy kipattanása és hogy miért nem volt nagyobb kormányzati visszhangja a Marton László-ügynek, mire Gothár Péter úgy nyilatkozott: „Ami a színházban történt, az egy morális, erkölcsi ügy, ahol abúzusról van szó. És itt ki is kell jelentenem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, elítélendő. A másik esetben Borkai pénzért vett magának prostituáltat, ami egy adok-kapok csere, ahol mindenki benne van a játékban. Ehhez kapcsolódott a korrupciós szál, valamint az álszentség [–] De mindenesetre arra jó a Gothár-ügy, hogy mutogatni lehessen a „balliberális oldalra””.[20]
- ↑ Első rendezése: Kaposvár, 1978. október 13.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Liszka Tamás: A gothári kérdés (48-57. old.), Gelencsér Gábor: "S mégis mily nagy dolog embernek lenni" – Groteszk stilizáció kontra filmnyelvi experimentalizmus Gothár Péter művészetében, (58-65. old.), Margócsy István: Az irodalmias filmcsinálás hátulütői – Gothár Péter filmjeiről (66-73. old.), Sándor L. István: Kelet-európai marionett – Gothár Péter színházi rendezései (74-83. old.), Varga Balázs: "Zajos magány", (84-91. old.), Gothár Péter rendezései (92-95. old.), Válogatott bibliográfia (95-97. old.), Metropolis: filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 1. évf. 1. szám, metropolis.org.hu – 1997. tavasz
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Gothár Péter bevallotta, „elfogadhatatlan módon” közeledett egy kolléganőjéhez (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
- ↑ SZDSZ listán Ascher Tamás és Pogány Judit, Somogyi Hírlap 5. évfolyam 81. szám, library.hungaricana.hu – 1994. április 7.
- ↑ 2007. évi 300/2007. KE határozat egyetemi tanári kinevezésekről (Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 6.)
- ↑ Gothár Péter. Színház- és Filmművészeti Egyetem. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
- ↑ Gothár Péter: "A szenvedélyhez jó színház kell"
- ↑ Ajándék ez a nap, Somogyi Néplap 35. évfolyam 292. szám, library.hungaricana.hu - 1979. december 14.
- ↑ Tisza Kata: Gothár: na, apa, mit gondolsz?, Magyar Hírlap 38. évfolyam 212. szám - 2005. szeptember 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Marton Gothar CV ENG, gothar.hu – 2016
- ↑ Attila, Varga: Gothár Péter a Katona zaklatási botrányának főszereplője (magyar nyelven). index.hu, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
- ↑ A Színház- és Filmművészeti Egyetem közleménye. szfe.hu, 2019. november 20.
- ↑ Az Etikai Bizottság összefoglalója a 2019. december 4-én megtartott ülésről. szfe.hu, 2019. december 4.
- ↑ A Színház- és Filmművészeti Egyetem Etikai Bizottságának közleménye. szfe.hu, 2019. december 9.
- ↑ 2019. évi … törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról. parlament.hu, 2019. december 9.
- ↑ Nagy Gábor: Hazugságokra épül az újabb balliberális hangulatkeltés Archiválva 2019. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu - 0219. december 10.
- ↑ Petíció a kulturális élet szétverése ellen, terjed.ahang.hu - 2019. dec. 6.
- ↑ Húszezren írták alá „a kulturális élet szétverése elleni” petíciót, 444.hu - 2019. december 7.
- ↑ Közös közleményt adott ki a Katona, az Örkény, a Radnóti Színház és a Függetlenek, librarius.hu – 2019. december 10.
- ↑ Ha fontos a kormánynak a Gothár-ügy, akkor az egyházi pedofíliával is foglalkozhatna Péterfy Bori szerint, index.hu – 2019. december 13.
- ↑ Janisch Attila: Gothár Péter zaklatási ügye nem feledtetheti el Borkai Zsolt szexbotrányát Archiválva 2019. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 168ora.hu – 2019. december 12.
- ↑ Próbastádiumban, Somogyi Néplap 35. évfolyam 298. szám, library.hungaricana.hu - 1979. december 21.
- ↑ Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájának műsorfüzete - Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1988, orkenyistvan.hu
- ↑ https://port.hu/adatlap/film/mozi/het-kis-veletlen-het-kis-veletlen/movie-223144
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
További információk
[szerkesztés]- Televíziós Művészek Társasága
- Életrajza az SZFE honlapján
- Tönkrement életek indulója. Rendezőportrék: Gothár Péter (Filmtett)
- Gelencsér Gábor: Káoszkeringő. Gothár Péter filmjei; Novella, Bp., 2006 (Filmesek kiskönyvtára)
- Féjja Sándor: Filmbeli személyiség 1989/2016
| irodalom (9) | |
|---|---|
| színházművészet (10) | |
| képzőművészet (10) | |
| zeneművészet (10) | |
| iparművészet (7) | |
| filmművészet (6) | |
| építőművészet (3) | |
| táncművészet (4) | |
| népművészet (2) | |
| fotóművészet (2) | |
| cirkuszművészet (0) |
|
| Elhunyt díjazottak | |
Színház- és Filmművészeti Egyetem | |
|---|---|
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
