Garamberzence (Hronská Breznica)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	község
Első írásos említés	1424
Polgármester	Igor Kanda
Irányítószám	966 12
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZV
Népesség
Teljes népesség	258 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	268 m
Terület	9,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 18° 59′ 51″48.568888888889, 18.997548.568889°N 18.997500°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 08″, k. h. 18° 59′ 51″48.568888888889, 18.997548.568889°N 18.997500°E
Garamberzence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamberzence témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamberzence (szlovákul: Hronská Breznica, németül: Bresnitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Zólyomtól 10 km-re nyugatra, a Garam bal partján, a Jasenica-patak torkolatánál fekszik.

Keletről Osztroluka, délről Zólyomkecskés, délnyugatról Kövesmocsár, északnyugatról Bezeréte, északról Felsőbesenyő és (néhány méteres szakaszon) Zólyomternye, északkeletről pedig Zólyombúcs községekkel határos. Nyugati és északi határa a történelmi Bars és Zólyom vármegye határa volt.

Területe (9,5154 km²^[2]) nem változott számottevően a 20. század folyamán (1921-ben 9,49 km²).

Területén áthalad a Garam völgyében haladó R1-es autópálya és a Léva-Zólyom vasútvonal. A Garam-völgyi országútról itt ágazik el a Selmecbánya (26 km) felé vezető 51-es út.

A régészeti leletek tanúsága szerint i. e. 1900 és i. e. 800 között a bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt ezen a vidéken. Ezt bizonyítja az itt megtalált bronz lándzsahegy is.

A mai települést 1424-ben „Brezenche” alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond magyar király más falvakkal együtt feleségének, Cillei Borbálának adja. A 16. századig Dobronya várának uradalmához tartozott, ezután Thurzó György, majd a besztercebányai Kamara tulajdona. A 18. századtól 1848-ig részben a saskői uradalom része, majd a besztercebányai püspökségé.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BERZENTZE. Garam Berzentze. Tót falu Zólyom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jálna falunak szomszédságában, mellynek filiája, Garam vizétöl nem meszsze, Ó Zólyomtól pedig egy jó mértföldnyire, határja meglehetős termékenységű, de földgyének két harmad része soványas, hegyes, és kősziklás, ’s nehezen miveltetik; de más javai nevezetesek, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, vagyonnyainak eladására igen jó módgya Selmetzen, és Zólyomban, első Osztálybéli.”^[3]

1828-ban 30 házában 226 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Garan-Berzencze, tót falu, Zólyom vgyében, Bars megye szélén: 29 kath., 197 evang. lak. Sovány, köves határ. F. u. a kamara. Ut. post. Bucsa.”^[4]

Garamberzence és Selmecbánya között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskeny nyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873-ban átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Garamberzence–Selmecbánya-vasútvonal.^[5]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

1880-ban 253 lakosából 234 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 283 lakosából 270 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.

1930-ban 395 lakosa mind csehszlovák volt.

1970-ben 432 lakosából 430 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 301 lakosából 287 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 274 lakosából 233 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 258 lakosából 3 magyar, 240 (+1) szlovák, (+5) cigány, 2 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.^[6]

• Itt született 1875. június 18-án Krenner Miklós újságíró, tanár, történész, az erdélyi nemzetiségi sajtó ismert publicistája.

• Haranglába 1905-ben épült.
• Nepomuki Szent János szobra.
• A szlovák nemzeti felkelés áldozatainak és tizenkettő, 1919-ben elesett magyar katona emlékműve.

• Községinfó
• Rövid ismertető
• E-obce.sk^{[halott link]}
• Garamberzence a térképen