Gízai piramisok
| Memphisz és a Halottak Városa | |
| Világörökség | |
 | |
| A gízai piramisok | |
| Adatok | |
| Ország | Egyiptom |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, III, VI |
| Felvétel éve | 1979 |
| Elhelyezkedése | |
 Gízai piramisok
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″29.976111°N 31.132778°EKoordináták: é. sz. 29° 58′ 34″, k. h. 31° 07′ 58″29.976111°N 31.132778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gízai piramisok témájú médiaállományokat. | |
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.
A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ hét csodájának az egyike.
A három legnagyobb piramist i. e. 2600 és 2500 között építették.
Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.
.svg)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Gízai nagy piramis (Hufu/Kheopsz-piramis)
- Hafré-piramis
- Menkauré-piramis
- Nagy szfinx
További információk
[szerkesztés]
 | Természeti |  | |
|---|---|---|---|
| Kulturális | Memphisz és a memphiszi nekropolisz · Théba és a thébai nekropolisz · Núbiai műemlékek Abu Szimbeltől Philaiig · Abu Mena ókeresztény műemlékei · Szent Katalin-kolostor · Az iszlám Kairó | ||
| Javasolt | Egyiptomi Múzeum · A Kharga-oázis és a kis déli oázisok (Nabta Playa, Dungul és Kurkur-oázis · Heluáni obszervatórium · Dadabija · Alexandria ókori emlékei és az új könyvtár · Abüdosz · Felső-Egyiptom Ptolemaida és római kori templomai · Közép-Egyiptom nekropoliszai a Középbirodalom korától a római korig · Roda nilométer, Kairó · Az Arab-sivatag és a Vádi Natrún kolostorai · Szaladin-korabeli erődök a Sínai-félszigeten (Al-Gundi és a Fáraó-sziget · An-Nakhl-erőd · Fajjúm ősi vízgazgálkodási rendszerének maradványai és kultúrtája · Rosetta történelmi negyedei és műemlékei · A Nyugati-sivatag déli oázisai · Madárvonulási útvonalak · Sivatagi vádik – Kena, El Gemal, Allaqi · Hegyláncok (a Sínai-félsziget, a Keleti-sivatag és a Nyugati sivatag területén) · Sivatagi tájak – Kattara-mélyföld, Nagy-homoktenger, Szannur-barlang · Gebel Katrani és a Kárúni-tó természetvédelmi területe · Rasz Mohammed Nemzeti Park · A Szíva-oázis régészeti helyszínei · Szerabit el-Hadim temploma · A Sínai-félsziget északi részének régészeti helyszínei · III. Ramszesz Hathor-temploma a Sínai-félszigeten · Dahsúr · Fajjúmi települések · el Gendi-erőd · el-Tór kolostora · Feiran vádi · Fáraó-sziget · Dahab · Minja régészeti helyszínei · Nuveiba kastélya | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
