A gép olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép), esetleg energiatermelésre alkalmas (erőgép). Működése mechanikai elvre vezethető vissza. Mechanikai mozgás nélkül nem beszélhetünk gépről. Köznapi értelemben a szerszámmal szemben jellemzi az, hogy felépítése bonyolult, több mozgó alkatrészből áll, amelyek egyfajta mechanikai elven történő együttes munkájához külső energiaforrás szükségeltetik. A kategória definíciója azonban ennél jóval képlékenyebb: a tudomány gépeknek nevez olyan egyszerű szerkezeteket, mint a csiga vagy az emelő. A magyar nyelv szókincsében több, mechanikai munkavégzéssel nem jellemezhető, de emberi tevékenységet kiváltó technikai eszköz elnevezésében helyet kapott a gép utótag (pl. írógép, számológép, számítógép).

Az ember már története hajnalán igyekezett munkáját és életét szerszámok és gépek használatával egyszerűbbé tenni. Míg az erőátvitel elvén működő szerszámok és egyszerű gépek a munkavégzéshez szükséges emberi energiaráfordítást csökkentették, a gépek és a mégoly egyszerű gépelemek (mint például a kerék) a munka teljesítményét és hatásfokát soha nem látott mértékben sokszorozták meg. A gépek nagyarányú elterjedése a 18–19. században lezajlott ipari forradalomnak köszönhető, ekkor született meg a gépesített gyáripar Európában. Napjainkra a gépek szinte valamennyi emberi munkatevékenységben részt vállalnak, alkalmazási területüknek megfelelően megkülönböztethetőek háztartási gépek (konyhai, takarítási, kerti és barkácsgépek), mezőgazdasági és ipari gépek, járművek. Az ipari termelésben egyre nagyobb teret hódítanak a programozott, automatizált ipari robotok. A gépek üzemszerű előállítására szakosodott iparág a gépipar.

• Erő- és Munkagépek I. Miskolc Egyetemváros 2005, Dr. Szabó Szilárd, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke [1]
• Oberg, Erik. Machinery's Handbook, 26th, New York: Industrial Press Inc. (2000). ISBN 978-0-8311-2635-3 
• Reuleaux, Franz. The Kinematics of Machinery, Trans. and annotated by A. B. W. Kennedy, New York: reprinted by Dover (1963) (1876) 
• Uicker, J. J.. Theory of Machines and Mechanisms. New York: Oxford University Press (2003) 

• Oberg, Erik.szerk.: Christopher J. McCauley: Machinery's Handbook, 30th, New York: Industrial Press Inc. (2000). ISBN 9780831130992 

Sablon:Ipari forradalom m v sz Ipari és technológiai forradalom
Első Második Harmadik Negyedik
Témák	szén szénbányászat koksz gyapot termelés találmány vas gép kohászat szociológia gőzgép acél technológia kelme vízenergia munkaerő
Emberek, csoportok	Richard Arkwright Thomas Boulsover Matthew Boulton James Brindley Isambard Kingdom Brunel Edmund Cartwright Henry Cort Joseph Marie Jacquard Thomas Newcomen Robert Owen Lewis Paul William Radcliffe Richard Roberts Thomas Savery Samuel Slater John Smeaton George Stephenson Robert Stephenson Thomas Telford Richard Trevithick James Watt John Wilkinson John Wyatt
Helyek	Derwent Valley textilgyárai vashíd New Lanark Portsmouth Block Mills Quarry Bank Mill Soho Foundry Stockton and Darlington Railway
Találmányok, technológia	nagyolvasztó csatorna Pamutmalom tégelyacélgyártás gyár Repülő sikló Newcomen légköri motor Power loom vasút Gőzgép Stephenson's Rocket
Társadalmi hatások	burzsoázia luddizmus proletariátus Rochdale Pioneers urbanizáció ipari hadviselés
Hivatkozások	ipari régészet
ipari forradalom Commons