For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Foszforeszkálás.

Foszforeszkálás

Nem tévesztendő össze a következővel: fluoreszkálás.
Foszforeszkáló por: látható fényben, UV fényben és teljes sötétségben.

A foszforeszkálás a lumineszcencia és ezen belül a fotolumineszcencia egy speciális fajtája. Szemben a fluoreszkálással, a foszforeszkáló anyag nem azonnal sugározza ki azt a sugárzást, amelyet korábban abszorbeált. Ez a jelenség kapcsolatban van a kvantummechanika ismert „tiltott” energiaállapot átmeneteivel. Mivel ez az átmenet bizonyos anyagoknál igen lassan megy végbe, az abszorbeált sugárzás újra kisugárzása később (msec - órák múltán) alacsonyabb intenzitással történik az eredeti gerjesztéshez képest.

A foszforeszkáló anyagok tanulmányozása vezetett el 1896-ban a radioaktivitás felfedezéséhez.

Kvantummechanikai magyarázat

[szerkesztés]

A legtöbb fotolumineszcens esemény, ahol egy kémiai anyag abszorbeálja, majd újra kibocsátja a fény fotonjait, igen gyors folyamat, 10 nanoszekundumos (nsec) nagyságrendű. A fény abban az esetben abszorbeálódik és emittálódik ilyen gyorsan, ha a foton energiája illeszkedik a rendelkezésre álló energiaállapotokhoz és megengedett átmenetekhez.

A foszforeszkálás speciális esetében, az abszorbeált foton egy szokatlan spinváltó átmenet (angolul intersystem crossing) révén magasabb spin multiplicitású energiaállapotba, rendszerint triplett állapotba kerül. Ennek eredményeként az energia a triplett állapotban csapdába kerül, ahonnan csak egy klasszikusan „tiltott” átmenettel kerülhet alacsonyabb energiaállapotba. Annak ellenére, hogy ezek „tiltott” átmenetek, mégis előfordulnak a kvantummechanikában, azonban kinetikailag nem kedvezményezettek, ezért a folyamat lényegesen lassabban zajlik le.

A legtöbb foszforeszkáló anyag még mindig elég gyors fénykibocsátó, a milliszekundumos (msec) triplett élettartammal. Vannak viszont anyagok, melyeknél a triplett élettartam percek vagy órákban mérhető, ami azt jelenti, hogy ezek az anyagok a fényenergiát lassan lebomló gerjesztett elektronállapotban tárolják. Ha a foszforeszkáló anyag kvantumhatásfoka magas, akkor ezek az anyagok jelentős mennyiségű fényt képesek kibocsátani hosszú időn keresztül, ezeket hívják „sötétben világító” anyagoknak.

Egyenlet

[szerkesztés]

Ahol S a szingulett állapot és T a triplett állapot, melyek indexei az állapotra utalnak (0 jelzi az alapállapotot, 1 jelzi a gerjesztett állapotot).

Összetévesztés a kemilumineszcenciával

[szerkesztés]

Néhány „sötétben világító” anyag nem a foszforeszkálás miatt világít. Például a közismert világító rudak, amelyek a kemilumineszcencia (vagy kemolumineszcencia) folyamata miatt világítanak. A kemilumineszcenciát és a foszforeszkálás jelenségét általában összetévesztik. A kemilumineszcencia esetében a gerjesztett állapotot egy kémiai folyamat okozza. A fénykibocsátás a kémiai reakció által kiváltott kémia-kinetikai folyamat eredménye. A gerjesztett állapot egy „festék” molekulába alakul át, melyet szintetizernek vagy fluorofórnak is ismernek, és ezt követően fluoreszkál vissza az alapállapotba.

Közös komponensek foszforeszkáló anyagokban

[szerkesztés]

Foszforeszkáló anyagok közös színezőanyag-alkotója a cink-szulfid és a stroncium-aluminát. Biztonsági eszközöknél a cink-szulfid használata már az 1930-as évektől ismert. A stroncium-aluminát lumineszkáló képessége közel tízszer erősebb, mint a cink-szulfidé. Stroncium-oxid-aluminát alapú színezőanyagot használnak a kijárati feliratoknál, útvonal figyelmeztetőknél és más biztonsági jelek esetében.

ZnS és -aluminát összehasonlítása.
Sötétben.
Sötétben 4 perc múlva.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Erostyák János-Kozma László: Általános fizika II. kötet: Fénytan. (hely nélkül): Dialóg Campus kiadó. 2003. 272–274. o.  

További információk

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Foszforeszkálás
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?