A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. században.

Több abszolút uralkodó (Poroszországban II. Frigyes, a Habsburg Birodalomban Mária Terézia és II. József, Oroszországban II. (Nagy) Katalin) – a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a félperiféria országaira volt jellemző. A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok erejébe vetett hit. A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez (az abszolutizmus és a felvilágosodás összevonásával született elnevezés a fiziokratáktól származik).

• Hahner Péter. A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Budapest: Panem Kiadó (2006) 
• Gonda Imre – Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest: Gondolat, 133-135. o. (1978). ISBN 9632807146 
• Kosáry Domokos.szerk.: Glatz Ferenc: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867, Magyarok Európában III. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó, 157-165. o. (1990) 

• Mária Terézia, II. József és a felvilágosult abszolutizmus
• Felvilágosult abszolutizmus - Érettségi Portál 2015 Archiválva 2015. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Felvilágosult abszolutizmus - Kislexikon ^{[Tiltott forrás?]}

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!