Feketeardó
| Feketeardó (Чорнотисів) | |
,postcard_with_synagogue.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
| Járás |
|
| Község | Tiszapéterfalva község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1319 |
| Irányítószám | 90363 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2232 fő (2001) |
| Magyar lakosság | 715 |
| Népsűrűség | 0,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 129 m |
| Terület | 5062 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 04′ 42″, k. h. 23° 03′ 13″48.078333°N 23.053611°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 42″, k. h. 23° 03′ 13″48.078333°N 23.053611°E | |
 Feketeardó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeardó témájú médiaállományokat. | |
Feketeardó (ukránul Чорнотисів (Csornotisziv / Chornotysiv)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszőlőstől 13 km-re délkeletre a Tisza bal partján a Fekete-víz mellett fekszik, falutanácsi központ, melyhez Hömlőc is tartozik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a királyi erdőóvók elnevezéséből származik, a fekete folyóvízre utaló megkülönböztetéssel.
Története
[szerkesztés]Feketeardó környéke már a bronzkorban lakott volt.
Nevét 1319-ben említik először az oklevelekben Ordo néven. Királyi erdőóvók alapították a 13. század elején.
Neve szerepelt az 1334 évi pápai tizedjegyzékben is. 1355-ben királyi kiváltságokat kapott.
A település első ismert birtokosa Thyba fia Miklós volt, majd a későbbiekben az Ardaiak birtoka lett, az övék maradt az elkövetkező két évszázadban is, majd a Rákóczi családé lett, majd a kuruc idők után a Barkócziak birtoka lett.
A 15. században jelentős gazdasági szerepe volt.
1910-ben 1662 lakosából 1277 magyar, 19 német, 364 ruszin volt. Ebből 652 görögkatolikus, 572 református, 293 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Ma a falu 2240 lakosából 685 (25%) a magyar.
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 13. századi, a 15. században gótikus stílusban bővítették. 1913-ban helyreállították. Belső vakolata alatt 14. századi freskók vannak.
- Református temploma 1877-ben épült az 1765-ből való fatemplom helyett. Tornya 1893-ban készült el.
Galéria
[szerkesztés]-
Zsinagóga
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
A Beregszászi járás települései (2020–) | |
|---|---|
| Bátyú község | |
| Beregkövesd község | |
| Beregszász község | |
| Királyháza község |
|
| Mezőkaszony község | |
| Nagybégány község | |
| Nagybereg község |
|
| Nagyszőlős község | |
| Tiszapéterfalva község | |
| Tiszaújlak község |
|
2020 előtt: Beregszászi járás (1946–2020) | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
