A Füst Milán-díjat Füst Milán özvegye, Helfer Erzsébet alapította 1975-ben azért, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben…”. A pénzdíjat egy ideig a Helfer Erzsébet által letétbe helyezett egymillió forint kamatai fedezték, de ez az összeg később már nem volt elég: a jutalmat így a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványa egészíti ki fejenként kétszázötvenezer forintra. A szervezés és lebonyolítás költségeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fedezte. A minisztérium 2006-ban megszűnt.

A díjat felváltva kapja évente két író, illetve költő.

A díjazottak (nem teljes) listája:

• 2022 – Borsik Miklós és Horváth Eve (költői díj)^[1]
• 2021 – Bán Zsófia és Láng Zsolt (prózai díj)^[2]
• 2020 – Terék Anna és Sirokai Mátyás^[3]
• 2019 – Barnás Ferenc és Danyi Zoltán
• 2018 – Uri Asaf és Antal Balázs
• 2017 – Németh Gábor és Zoltán Gábor
• 2016 – Lanczkor Gábor és Peer Krisztián
• 2015 – Dragomán György és Keresztury Tibor
• 2014 – Halasi Zoltán költő, Tábor Ádám költő és Tótfalusi István költő
• 2013 – Lángh Júlia író
• 2012 – G. István László költő, műfordító, és Poós Zoltán író, költő, újságíró
• 2011 – Dalos György író, műfordító és Ungváry Rudolf gépészmérnök, információs mérnök, író
• 2010 –
• 2009 – Balázs Attila író, újságíró, műfordító és Schein Gábor író, költő, műfordító
• 2008 –
• 2007 – András Sándor költő, irodalomtörténész, szerkesztő, esszéista és Forgách András József Attila-díjas, Jászai Mari-díjas dramaturg, író, műfordító
• 2006 – a források hiánya miatt nem osztottak díjat
• 2005 – Darvasi László prózai munkásságáért, Spiró György a Fogság című regényéért
• 2004 – Borbély Szilárd költő, irodalomtörténész és Deák László költő, az Orpheusz Kiadó vezetője
• 2003 – Végel László író, kritikus és Csaplár Vilmos író
• 2002 – Térey János költő, műfordító, író, drámaíró és Tőzsér Árpád költő, kritikus, műfordító, szerkesztő; valamint Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító
• 2001 – Háy János író, költő; Pályi András író, kritikus, műfordító és Somlyó György költő, író, műfordító valamint Jean-Luc Moreau francia költő, nyelvész, műfordító
• 2000 – Nádasdy Ádám nyelvész, költő és Horváth Elemér György költő; Báthori Csaba költő, író, műfordító
• 1999 – Karátson Endre író, kritikus, irodalomtörténész és Márton László és Jávorszky Béla író, műfordító, diplomata
• 1998 – Timár György író, költő, műfordító; Vörös István költő, író, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, esszéista; Szepesi Attila költő
• 1997 – Gábor Miklós színész, író valamint Györe Balázs költő, író és Tolnai Ottó költő, drámaíró, esszéista
• 1996 – Kemenczky Judit költő, műfordító; Molnár Eszter műfordító; Tasnádi Edit műfordító, újságíró; Timár György költő, kritikus, műfordító, író, drámaíró, esszéista; Vasadi Péter író, költő, esszéista
• 1995 – Grendel Lajos író, szerkesztő és Lengyel Péter író, műfordító
• 1994 – Gergely Ágnes költő, író, műfordító, Peter Hargitai, műfordító, esszéista és Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító
• 1993 – Bogdán László író, újságíró és Hans-Henning Paetzke német műfordító, szerkesztő, újságíró; Karol Wlachovszky szlovák műfordító, irodalomtörténész, diplomata és Szántó Piroska író, festőművész
• 1992 – Fázsy Anikó műfordító; Kántor Péter költő, műfordító; Lator László költő, műfordító és Anamaria Pop román újságíró, író, műfordító
• 1991 – Garaczi László író, költő, műfordító és Kassai György nyelvész, műfordító, valamint Sanders Iván kritikus, műfordító és Bertha Bulcsú író
• 1990 – Imre Flóra költő, műfordító és Markó Béla költő
• 1989 – Andrassew Iván író, újságíró és Ács Margit író, kritikus
• 1988 – Márton László író, drámaíró, műfordító és Rába György költő, műfordító, kritikus
• 1987 – Csiki László költő, író és Sarusi Mihály író, újságíró
• 1986 – Szőcs Géza költő
• 1985 – Mezey Katalin költő, író és Oravecz Imre költő, műfordító
• 1984 –
• 1983 – Esterházy Péter író és Kertész Imre író, műfordító
• 1982 –
• 1981 – Kálnoky László költő, műfordító és Rákos Sándor költő, esszéíró
• 1980 – Hajnóczy Péter író és Szentkuthy Miklós író, esszéíró, műfordító
• 1979 – Beney Zsuzsa költő, esszéíró és Kiss Tamás költő, esszéíró
• 1978 – Nádas Péter író, drámaíró, esszéista és Sütő András író
• 1977 – Székely Magda költő és Végh György író, költő
• 1976 – Gyergyai Albert irodalomtörténész, író, és Lakatos Menyhért író
• 1975 – Tandori Dezső költő, író, műfordító és Toldalagi Pál költő

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• PIM.hu