Európai parlamenti választásokon az Európai Unió valamennyi tagállamában, köztük Magyarországon is az uniós állampolgárok közvetlenül választják meg az Európai Parlament (EP) képviselőit. A választásokra 5 évente, minden tagállamban közel egyidőben kerül sor, Magyarország területe pedig egy választókerületként funkcionál - a jelen szabályok szerint - 21 képviselőt választanak. A szavazók zárt listákra tudnak szavazni, amelyet rendszerint magyar politikai pártok indítanak, bár a választáson európai pártok is kampányolhatnak.

Az első magyarországi EP-választás az uniós csatlakozás után 2004. június 13-án zajlott 24 mandátumért (a nizzai szerződésnek megfelelően).

Minden magyar állampolgár, aki az országgyűlési választásokon is aktív választójoggal rendelkezik (18 éves) és rendelkezik magyar lakcímmel, szavazásra jogosult az Európai Parlamenti választásokon, a választói névjegyzékbe vétel ebben az esetben automatikus.

Szavazhat továbbá más EU-tagállam Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgára, amennyiben előzetesen jelzi ezt a szándékát, felveszik a választói névjegyzékbe. Ő ekkor ugyanúgy a magyar pártokra szavazhat. Magyar állampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis ekkor a másik EU-ország pártjaira szavazhatnak.

Aki aktív választójoggal rendelkezik, azaz szavazhat, passzív választójoggal is rendelkezik, azaz a jelöltté válthat. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a korhatár mindkét esetben 18 év.

A választás pártlistás arányos rendszerben történik (egy fordulóban), amelyre 5 évente kerül sor és csak pártok/pártszövetségek indulhatnak rajta, azaz független jelöltek nem. A választási küszöb 5%. Az egész ország egyetlen többmandátumos választókerületet alkot. A választási rendszer zárt listás és az arányos mandátumelosztásra D'Hondt módszert alkalmazzák.^[1]

Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú – a jelen szabályok szerint 21 – mandátumot osztanak ki a legalább 5%-ot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányában.

A szavazólapon érvényesen egy párt/szövetség listájára lehet szavazni. Magyarországon a választás zárt listás, ami az jelenti, hogy a szavazók a listán belül jelöltekre nem szavazhatnak, sorrendjüket kizárólag a pártok határozzák meg a választás előtt.

A szavazatatok összeszámlálása után a mandátumokat a D'Hondt módszerrel, arányosan osztják ki a listák között.

Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselőcsoportokba (frakciókba) tömörülnek, vagy függetlenek maradnak. Képviselőcsoport alapításának feltétele legalább 25 tag legalább 7 különböző országból.

A Magyarországon tartott eddigi EP választások eredményei képviselőcsoportok szerint a következők voltak:

• 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról