Eliza Orzeszkowa
Élete
Született	1841. június 6. Milkowszczyzna
Elhunyt	1910. május 18. (68 évesen) Grodno
Sírhely	Parish Cemetery
Nemzetiség	lengyel
Szülei	Franciszka Kamieńska Benedykt Pawłowski
Házastársa	Piotr Orzeszko
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, novella
Fontosabb művei	A folyó partján (1888)
Eliza Orzeszkowa aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Eliza Orzeszkowa témájú médiaállományokat.

Eliza Orzeszkowa (Milkowszczyzna, 1841. június 6. – Grodno, 1910. május 18.) lengyel írónő. A lengyel pozitivizmus kiemelkedő alakja.

Fiatalon, 1858-ban ment férjhez Piotr Orzeszkóhoz, akit az 1863. évi januári felkelésben való részvétel miatt Szibériába száműztek. Az asszony visszatért szüleinek birtokára, majd 1880-ban Vilnában könyvkereskedést nyitott, melyet azonban az orosz kormány csakhamar elnyomott. Így Orzeszkowa Grodnóban teljesen az irodalomnak élt, Lengyelország legtermékenyebb és legnépszerűbb regényírójának tartották.

Munkássága első szakaszának legjellemzőbb vonása az aktualitás volt. Első cikkei, regényei időszerű társadalmi problémákra kerestek választ. Ezek még széthulló szerkezetűek, kusza stílusúak. Első regénye, amelyben a művészi színvonal és a mondanivaló összhangban áll: a Marta (Márta, 1873).

A lengyel zsidóság érdekében két regényében is síkra száll: Eli Makower (1875), Meir Ezofowicz (1878).

Második alkotó korszakának elbeszéléseit, regényeit a realista ábrázolásmód és szemlélet jellemzi.

Legjelentősebb regénye A folyó partján (1888), mely húsz év írói törekvéseinek igazi szintézise. Az 1880-as évek vidéki lengyel társadalmát mutatja be, főként a lengyel nemesség világát, mely itt teljesebb, művészibb, mint Orzeszkowa bármely korábbi regényében.

Az 1863-as felkelés eseményeit dicsőíti utolsó alkotásában, a Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek, 1910) című elbeszélésében, mely az azonos című novellagyűjteményben jelent meg.

Műveiben az éles megfigyelést a humánus felfogással egyesítette és a lengyel társadalmat részleteiben mutatta be. Összegyűjtött művei 44 kötetben Varsóban jelentek meg (1884–1888).

• Obrazek z lat głodowych (1866)
• Ostatnia miłość (1868)
• Z życia realisty (1868)
• Na prowincji (1870)
• W klatce (1870)
• Cnotliwi (1871)
• Pamiętnik Wacławy (Varsó, 1871)
• Pan Graba (Lemberg, 1872)
• Na dnie sumienia (1873)
• Marta (1873)
• Eli Makower (1875)
• Rodzina Brochwiczów (1876)
• Pompalińscy (1876)
• Maria (1877)
• Meir Ezofowicz (1878)
• Z różnych sfer (1879–1882)
• Patriotyzm i kosmopolityzm (1880)^[1]
• Widma (1881)
• Sylwek Cmentarnik (1881)
• Zygmunt Ławicz i jego koledzy (1881)
• Bańka mydlana (1882–1883)
• Pierwotni (1883)
• Niziny (1885)
• Dziurdziowie (1885)
• Mirtala (1886)
• Nad Niemnem (A folyó partján, 1888)^[2]
• Cham (1888)
• Panna Antonina (1888)
• W zimowy wieczór (1888)
• Czciciel potęgi (1891)
• Jędza (1891)
• Bene nati (1891)
• Westalka (1891)
• Dwa bieguny (1893)
• Melancholicy (1896)
• Australczyk (1896)
• Iskry (1898)
• Argonauci (1900)
• Ad astra. Dwugłos (1904)
• I pieśń niech zapłacze (1904)
• Gloria victis (Dicsőség a legyőzötteknek, 1910)

• Eliza Orzeszko: Harc a birtokért. Regény; ford. K. Beniczky Irma; Király, Bp., 1892
• Gloria victis. Elbeszélés; ford. Berendi Sándor; Lengyel Intézet, Bp., 1943
• A folyó partján; ford. Mészáros István, bev. Kovács Endre, versford. Radó György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955

• Bokor József (szerk.). Orzeszkowa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Világirodalmi lexikon IX. (N–O). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1984. 761. o. ISBN 963-05-3263-8  
• Alkotói adatlapja a Moly oldalán

• Lengyel költők, írók listája