Ecatepec de Morelos
| Ecatepec de Morelos | |||
 | |||
| |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | México | ||
| Régió | Texcoco | ||
| Község | Ecatepec de Morelos | ||
| Községi elnök | Fernando Vilchis Contreras | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 929 926 fő (2022)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2200–2300 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 19° 36′, ny. h. 99° 03′19.600000°N 99.050000°WKoordináták: é. sz. 19° 36′, ny. h. 99° 03′19.600000°N 99.050000°W | |||
 Ecatepec de Morelos
Pozíció México térképén
| |||
| Ecatepec de Morelos honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ecatepec de Morelos témájú médiaállományokat. | |||
Ecatepec de Morelos (röviden Ecatepec) nagyváros és község Mexikó México nevű szövetségi államában, a mexikóvárosi agglomeráció része. 1,65 milliós lakosságával (2010) ez az egész ország legnagyobb népességű községe, és ha az agglomerációk helyett a szűken vett városokat nézzük, akkor Mexikóváros után az ország második legnagyobb városa.[2] A községhez még 3 kis település tartozik, melyek összlakossága alig haladja meg az 1000 főt: Mesa de los Leones, Tierra Blanca Segunda Sección (más néven Ejido Ecatepec) és Vista Hermosa.[3]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A város a mexikóvárosi agglomerációhoz tartozik, annak északkeleti részén terül el. Majdnem teljes területe a tengerszint felett körülbelül 2250 m-rel fekvő síkság, csak nyugati részén emelkednek a Vulkáni-kereszthegység hegyei, melyek a 3000 m-es magasságot közelítik. A területen állandó vízfolyások nincsenek, az időszakos patakok közül legjelentősebb a Majada Grande. A község keleti részén építették fel az El Caracol nevű, kör alakú víztározót. Ennek és a nyugati hegyeknek a kivételével minden terület elfoglal a város, a hegyeken növő bozótos és erdős részek a teljes községnek alig több mint 10%-át teszik ki.[4]
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata átlagosan meleg és átlagosan csapadékos. Nagy forróságot sosem mértek itt, a rekord 35 °C volt, viszont a 30 fokot szinte minden hónapban előfordul, hogy megközelíti a hőmérséklet. A nyári hónapok kivételével fagyok is előfordulnak, januárban akár -10 °C-ig is lehűlhet a levegő. Az évi kb. 550 mm csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a mennyiség mintegy 3/4 része a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 28,0 | 29,0 | 32,5 | 34,0 | 35,0 | 32,0 | 30,0 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 31,0 | 29,5 | 35,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,9 | 23,2 | 25,3 | 26,5 | 26,8 | 25,2 | 24,0 | 24,1 | 23,8 | 23,6 | 23,3 | 22,1 | 24,2 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 11,5 | 12,7 | 14,9 | 16,6 | 17,5 | 17,4 | 16,7 | 16,7 | 16,7 | 15,6 | 13,7 | 12,0 | 15,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,1 | 2,2 | 4,4 | 6,8 | 8,2 | 9,5 | 9,4 | 9,4 | 9,6 | 7,6 | 4,1 | 1,9 | 6,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −10,0 | −9,5 | −5,0 | −2,5 | 0,0 | 2,0 | 0,5 | 1,0 | −1,5 | −3,0 | −9,0 | −8,0 | −10,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 9 | 8 | 14 | 22 | 42 | 99 | 106 | 113 | 88 | 41 | 9 | 5 | 553 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5] | |||||||||||||
Közlekedés
[szerkesztés]A várost átszelő legfontosabb közlekedési útvonal a Mexikóváros és Pachuca de Soto között vezető 85-ös és 85D jelzésű főút, melyből több helyi jelentőségű, kisebb út is kiágazik.[6] A legközelebbi repülőtér Mexikóváros nemzetközi repülőtere, mintegy 18 km-re Ecatepec központjától délre.[7]
A mexikóvárosi metróhálózat B jelű vonala (ami a 11-es metrónak felel meg) északkelet felé túlnyúlik a főváros határain, és Ecatepecet is bekapcsolja a metróhálózatba.[8]
Népesség
[szerkesztés]Bár a város népessége – összhangban az országos folyamatokkal – sokáig gyorsan növekedett, az utóbbi években ez a folyamat megállt, és a túlzsúfolt város lakossága csökkenni kezdett. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]
| Év | Lakosság (Ecatepec város) | Lakosság (Ecatepec község) |
|---|---|---|
| 1990 | 1 218 135 | 1 218 135 |
| 1995 | 1 455 909 | 1 457 124 |
| 2000 | 1 621 827 | 1 622 697 |
| 2005 | 1 687 549 | 1 688 258 |
| 2010 | 1 655 015 | 1 656 107 |
Története
[szerkesztés]Nevének eredete
[szerkesztés]Az Ecatepec név a navatl nyelvből ered: az előtag jelentése szél vagy levegő, a tepetl (vagy tepec) pedig hegyet, csúcsot jelent, így a teljes név olyasmi lehet, hogy A szeles csúcson. A város hivatalos nevében szereplő Morelos nevet pedig José María Morelos y Pavón függetlenségi harcos emlékére kapta, akit 1815-ben itt végeztek ki.[9]
A spanyolok előtt
[szerkesztés]
A spanyol hódítók megérkezése előtt főként otomik telepedtek meg a stratégiailag fontos területen, mely a Mexikói-völgy és az északi vidékek közötti kereskedelem fő útvonalán feküdt, mintegy a völgy kapujaként. Fő megélhetési forrásuk a halászat, a növénytermesztés és a vadászat mellett a gyékény, az agyag és a Texcocói-tóból kinyert só volt. 1428-tól kezdve a környéket 5 kormányzó irányította: elsőként I. Chimalpilli, I. Moctezuma unokája, utána Tezozómoc (Chimalpopoca fia), harmadikként Matlacohuatl, II. Moctezuma apósa, negyedikként II. Chimalpilli, Ahuízotl fia, végül Diego Huanitzin, Tezozómoc fia, aki Cuauhtémoc oldalán harcolt a spanyol megszállás ellen.[9]
A spanyol hódítás és a következő évszázadok
[szerkesztés]
Amikor 1521 augusztusában Hernán Cortés utolsó nagy rohamát indította Tenochtitlán ellen, a közeli Texcocóban építtetett 13 brigantint vagy más kisebb hajót is felhasználta a támadáshoz. Hogy ezekkel a hajókkal elérhesse a várost, meg kellett semmisítenie az I. Moctezuma javaslatára Nezahualcóyotl által emelt kőfalat is, melynek maradványait ma albarradón de Ecatepec néven ismerjük.
A terület fekvése igen kedvező volt a kereskedelem szempontjából: itt haladt át a Mexikóvárosból Veracruz kikötőjébe és a zacatecasi ezüstbányákhoz vezető út is. 1560 körül egy indián lakosságú köztársaság alakult itt ki, majd a 17. század kezdetén alcaldia mayor rangra emelkedett: a spanyolok innen irányították többek között Zumpangót és Xaloztocot is.
1815-ben, a függetlenségi háború során a királypártiak elfogták a felkelők egyik vezéralakját, José María Morelos y Pavónt, akit a bíróság halálra ítélt. Miután a cuernavacai Palacio de Cortés palotában fogva tartották egy ideig, Ecatepecbe szállították, ahol december 22-én agyonlőtték.
1824-ben, amikor México szövetségi állam megszületett, a helyi kormány elismerte Ecatepec községet, majd 1825 februárjában a Ley de Municipio című törvény úgyszintén.[9]
A várossá vált Ecatepec
[szerkesztés]
Ecatepecet 1877. október 1-jén emelték villa rangra, ekkor egészítették ki nevét a kivégzett José Morelos tiszteletére a de Morelos utótaggal. A következő évtizedekben a város lakói főként a környék vízrendezési munkáival (a tavak lecsapolásával) és földműveléssel foglalkoztak, valamint az egyre növekvő haciendák peónjaiként dolgoztak. Bár az 1910 körüli forradalmi események jócskán felforgatták a mindennapokat, fegyveres összetűzésre, sőt, még csak nagyobb vitákra sem került sor Ecatepecben.
Az ipar jelentős fejlődése csak az 1940-es években kezdődött meg. A lakosság száma folyamatosan és gyorsan nőtt, így 1980. december 1-jén a település a legmagasabb, ciudad rangra emelkedett.[9]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]Ecatepec egyáltalán nem tartozik a kedvelt turisztikai célpontok közé. Műemléke is igen kevés van, a kevés közül említésre méltó Morelos háza (ahol Morelos életének utolsó óráit töltötte, korábban az Alkirályok háza (Casa de virreyes) volt), a Szent János-kápolna, a történelmi park (Parque Histórico), a Puente Colonial híd, egy 1604 körül épült gátmaradvány és a Mexikóváros–Veracruz régi út maradványai. Az Ehécatl hegyen található barlangban pedig egy ősi barlangrajz látható, melynek figurája a szelet szimbolizálja, valamint itt látható egy régi monolit kő is, melynek segítségével csillagászati megfigyeléseket végeztek.
Különleges helyi hagyományok, kézművesség és zene nem jellemző a városra, a vallási ünnepek mellett egyetlen jellegzetes rendezvénye a szeptember 30-án, José Morelos születésnapja alkalmából tartott katonai és civil felvonulás. Múzeuma a Museo de Xalostoc.[9]
Testvértelepülések
[szerkesztés].svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.venio.info/pregunta/cuantos-habitantes-tiene-ecatepec-de-morelos-mexico-13794.html
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 15.)
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
- ↑ INEGI – Ecatepec de Morelos község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
- ↑ SMN adatbázis – Ecatepec (Chiconautla állomás) (spanyol nyelven). [2015. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
- ↑ DGST adatbázis – México állam útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)[halott link]
- ↑ Turisztikai adatok Ecatepecről (spanyol nyelven). [2011. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
- ↑ A mexikóvárosi metró honlapja – vonalhálózat (spanyol nyelven). [2011. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 17.)
- ↑ a b c d e E-Local – INAFED kormányzati oldal – Ecatepec de Morelos község (spanyol nyelven). [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
México községei | ||
|---|---|---|
| Atlacomulco régió | Acambay · Aculco · Amanalco · Atlacomulco · Chapa de Mota · El Oro · Ixtlahuaca · Jiquipilco · Jocotitlán · Morelos · Otzolotepec · San Felipe del Progreso · San José del Rincón · Soyaniquilpan de Juárez · Temascalcingo · Temoaya · Timilpan · Villa de Allende · Villa Victoria |  |
| Coatepec Harinas régió | Almoloya de Alquisiras · Coatepec Harinas · Ixtapan de la Sal · Joquicingo · Malinalco · Ocuilan · Sultepec · Tenancingo · Texcaltitlán · Tonatico · Villa Guerrero · Zacualpan · Zumpahuacán | |
| Jilotepec régió | Jilotepec · Polotitlán · Villa del Carbón | |
| Tejupilco régió | Amatepec · Luvianos · San Simón de Guerrero · Tejupilco · Temascaltepec · Tlatlaya | |
| Texcoco régió | Amecameca · Atenco · Atlautla · Ayapango · Chalco · Chiautla · Chicoloapan · Chiconcuac · Chimalhuacán · Coacalco de Berriozábal · Cocotitlán · Ecatepec de Morelos · Ecatzingo · Ixtapaluca · Juchitepec · La Paz · Nezahualcóyotl · Ozumba · Papalotla · Temamatla · Tenango del Aire · Tepetlaoxtoc · Tepetlixpa · Texcoco · Tlalmanalco · Valle de Chalco Solidaridad | |
| Toluca régió | Almoloya de Juárez · Almoloya del Río · Atizapán · Calimaya · Capulhuac · Chapultepec · Lerma · Metepec · Mexicaltzingo · Ocoyoacac · Rayón · San Antonio la Isla · San Mateo Atenco · Tenango del Valle · Texcalyacac · Tianguistenco · Toluca · Xalatlaco · Xonacatlán · Zinacantepec | |
| Valle de Bravo régió | Donato Guerra · Ixtapan del Oro · Otzoloapan · Santo Tomás · Valle de Bravo · Zacazonapan | |
| Zumpango régió | Acolman · Apaxco · Atizapán de Zaragoza · Axapusco · Coyotepec · Cuautitlán · Cuautitlán Izcalli · Huehuetoca · Hueypoxtla · Huixquilucan · Isidro Fabela · Jaltenco · Jilotzingo · Melchor Ocampo · Naucalpan de Juárez · Nextlalpan · Nicolás Romero · Nopaltepec · Otumba · San Martín de las Pirámides · Tecámac · Temascalapa · Teoloyucán · Teotihuacán · Tepotzotlán · Tequixquiac · Tezoyuca · Tlalnepantla de Baz · Tonanitla · Tultepec · Tultitlán · Zumpango | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
