Eötvös József Collegium
Település	Budapest, Magyarország
Cím	1118 Budapest, Ménesi út 11-13.
Építési adatok
Építés éve	1910
Megnyitás	1895 (más épületben)
Építési stílus	neoromán építészet
Tervező	Alpár Ignác
Hasznosítása
Felhasználási terület	oktatási intézmény szakkollégium
Elhelyezkedése
Eötvös József Collegium Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″47.479789, 19.046176547.479789°N 19.046177°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 47″, k. h. 19° 02′ 46″47.479789, 19.046176547.479789°N 19.046177°E
Eötvös József Collegium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös József Collegium témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.

A Kollégium első épülete:
IX., Gönczy Pál u. 2.

A Collegiumot 1895-ben báró Eötvös Loránd alapította a párizsi École normale supérieure mintájára, s az ő édesapjáról nevezték el a tanárképző főiskolai kollégiumot. A Collegium első igazgatója Bartoniek Géza fizikus volt, első kurátora pedig az alapító Eötvös Loránd. A porosz jellegű magyar oktatási rendszerben Bégé úr – ahogy a collegisták az igazgató urat nevezték – meggyökereztette a „magyar École”-t – ahogy ő nevezte az intézményt –, mely a magyar középiskolai tanárok színvonalas, széles látókörű képzésére fektette a hangsúlyt. Kezdetben a Collegium elsősorban a vidéki szegényebb rétegekből, vagy középosztályból származó tehetséges fiatalok otthona volt. Ma a bentlakó vidéki diákok mellett sok budapesti bejáró kollégista is részt vesz a kollégium szakmai és szociális életében.

A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, mely ma is otthont ad a Collegium intézményének.

A Collegiumban a szakmai munka az ún. műhelyekben folyik, mely egy adott szak hallgatóit tömöríti, például a filozófia műhely tagjainak többsége filozófia szakos hallgató, de akadnak például társadalmi tanulmányok szakos hallgatók is körükben. Egy hallgató több műhely tagja is lehet, ha szeretne. A műhelyekben az oktatás műhelyórák keretében történnek, melyeket vagy a Collegium tanárai, vagy külső, meghívott előadók, gyakran egykori Eötvös-collegisták tartanak. A Collegium biztosít hallgatóinak nyelvtanulási lehetőséget is, általában négy-öt nyelv közül választhat a diákság.

• Balázs Béla
• Bay Zoltán
• Bencsik István
• Benda Kálmán
• Benyhe János
• Dragomán György
• Fodor András
• Förster Jenő
• Gy. Horváth László
• Julow Viktor
• Keresztury Dezső
• Kodály Zoltán
• Kosáry Domokos
• Lator László
• Lorsy Ernő
• Lőrincze Lajos
• Maksay Ferenc
• Mendöl Tibor
• Miklós Pál
• Orosz László
• Országh László
• Spiró György
• Szász Imre
• Szovák Kornél
• Tamás Lajos
• Vendl Aladár

A budapesti Eötvös Collegium mintájára a szegedi József Attila Tudományegyetemen is alapítottak fiú-, majd leány hallgatók részére is Eötvös Kollégiumot az 1960-as évektől.

• A Collegium honlapja
• Interjúkötet az Eötvös Collegium virágkoráról
• Könyvbemutató
• Laczkó Géza: Az Eötvös-Collegium, középiskolai tanárjelöltek állami internátusa 1920.
• Hadrovics László (1910–1997) és az Eötvös Collegium Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Glatz Ferenc: Európaiság, nyitottság, nemzeti kultúra 1995 Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az Eötvös József Kollégium történetének bibliográfiája és levéltári anyaga; összeáll. Tóth Gábor; Eötvös Kollégium, Bp., 1987 (Eötvös-füzetek)
• Pál Zoltán: Az Eötvös Kollégium. Elitképzés a népi demokráciában 1956–1984; Kairosz, Bp., 2013
• Fodor András: A Kollégium; Magvető, Bp., 1991, ISBN 9631418200, Online

• SZTE Eötvös Loránd Kollégium
• Középiskolaitanár-képzés Magyarországon
• Szakkollégium

Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!