Dunning–Kruger-hatás
A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását.
A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, David Dunning és Justin Kruger mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.[1]
Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők
- hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
- nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
- nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
- ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.
Erre a hipotézisre építve egy tesztsorozatot végeztek a Cornell hallgatóin, amiben a saját logikus érvelési képességüket, nyelvtani ismereteiket és a humor felismerésére való képességüket kellett értékelniük. Egy teszt kitöltése és az eredményük megismerése után azok, akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól, azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.
Daniel Ames és Lara Kammrath hasonló eredményekre jutott a mások iránt való érzékenységet vizsgálva.[2]
Dunning és Kruger 2000-ben Ignobel-díjat kapott a munkásságáért.[3]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dunning–Kruger effect című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Justin Kruger, David Dunning (1999). „Unskilled and Unaware of It: How Difficulties in Recognizing One's Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments”. Journal of Personality and Social Psychology 77 (6), 1121–34. o. PMID 10626367.
- ↑ Daniel R. Ames, Lara K. Kammrath (2004. Sep). „Mind-Reading and Metacognition: Narcissism, not Actual Competence, Predicts Self-Estimated Ability”. Journal of Nonverbal Behavior 28 (3), 187–209. o, Kiadó: Springer Netherlands. DOI:10.1023/B:JONB.0000039649.20015.0e.
- ↑ The 2000 Ig Nobel Prize Winners. Improbable Research. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Arrogancia
- Büszkeség
- Hübrisz
- Nárcizmus
- Önhatékonyság
- Wobegon-hatás
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
