Drasche-Lázár Alfréd
Született	1875. június 15.[1] Dorog
Elhunyt	1949. augusztus 28. (74 évesen)[1] Mayerhofen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus író diplomata
Tisztsége	magyar nagykövet Franciaországban (1920–1920)
A Wikimédia Commons tartalmaz Drasche-Lázár Alfréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Thordai Drasche-Lázár Alfréd Artúr Béla (Dorog, 1875. június 15. – Meyerhofen, 1949. augusztus 28.) diplomata, politikus, író, a trianoni békeszerződés egyik aláírója magyar részről.

A flamand, nagyiparos családból származó thordai Drasche-Lázár Alfréd Dorogon született 1875. június 15-én. 1900-tól mint miniszterelnökségi fogalmazó dolgozott. 1904-ben gazdag nyelvtudása révén a Külügyminisztériumban diplomatavizsgát tett. Több évnyi pénzügyminisztériumi, majd miniszterelnökségi munka után, 1913-tól miniszteri tanácsosként megkapta a Miniszterelnökség elnöki osztályának vezetését, 1914-től pedig a sajtóirodát is hatáskörébe vonták, ami a korban egyet jelentettet a főcenzori tisztséggel.

1920 júniusában a trianoni békeszerződés elfogadhatatlansága miatt lemondott békedelegáció helyett, Benárd Ágost társaságában őt jelölték ki rendkívüli követnek és megbízott miniszternek az aláírásra. Június 3-án érkeztek meg versailles-i szállásukra és június 4-én, egy mindössze negyedórás ceremónia után, délután fél ötkor, Benárd után – aki állva írt alá – másodikként az asztalhoz ülve látta el kézjegyével a dokumentumot.^[2] Vállalva mindennek politikai felelősségét, egészen 1922-ig folytatta diplomáciai karrierjét. 1930-tól az IBUSZ elnöke, 1932-től a budapesti lapok szindikátusának igazgatója volt.^[3]

Drasche-Lázár íróként 1906-tól tárcáival több országos lapban is feltűnt (például Magyar Hírlap, Pester Lloyd stb.), és már 1917-ben nagyobb sikereket ért el Tűzpróba című regényével, amely a Lux-filmgyár kezdeményezésére 1918-ban filmvászonra is került. Több színművet is írt, amelyeket nagy sikerrel játszottak a budapesti és pozsonyi színházak. Egyebek mellett operettszöveget is írt Zágon István társaságában, Ángyán Béla zenéjére a Délibáb hercege címmel.

Sokszor az irodalmi kritika kereszttüzébe került, anekdotikus és gyakran túlbonyolított cselekményű írásai nem nyerték meg sem a szakma, sem a szélesebb közönség tetszését. Amyr című regénye egyenesen kudarc volt, Illés Endre, a Nyugatban 1930-ban Apró bírálatok címmel írt korántsem hízelgő kritikát a regényről. A Tölgyes Ádám névre hallgató íróról szóló történet Illés szerint „naiv bonyolultságában zavarosan átlátszó történet”, majd hozzáteszi: „semmi, semmi élet nincs ebben az Amyrban. S még ennél is kevesebb irodalom”. A regény hűvös fogadtatása miatt Drasche-Lázár egyre ritkábban jelentkezett műveivel. 1944-ben Meyerhofenbe (Ausztria) emigrált, ahol 1949. augusztus 28-án érte a halál.

• A nő és a kígyó és egyéb elbeszélések; Rózsavölgyi, Bp., 1913
• Enyém vagy! Regény; Franklin, Bp., 1917
• Tűzpróba (Franklin Társulat, 1917)
• Az az átkozott pénz (regény, Bp., 1917)
• Boldogság (színmű, Bp., 1918)
• Egymás közt (regény, Bp., 1918)
• A kutyabőr s egyéb történetek; Lampel, Bp., 1918 (Magyar könyvtár)
• Éva kis keze. Regény; Franklin, Bp., 1919
• Tűzkereszt. Regény. A "Tűzpróba" folytatása; Franklin, Bp., 1919
• Tűzpróba. Színmű; Lampel, Bp., 1920 (Fővárosi színházak műsora)
• Cicisbeo. Regény; Franklin, Bp., 1921
• Quatrocento. Költemény egy felvonásban; Franklin, Bp., 1921
• Tied az élet!. Regény; Franklin, Bp., 1922
• Marianne öröke. Regény; Franklin, Bp., 1923
• Dorilas. Tizenhárom mese nagyok számára; Franklin, Bp., 1924
• Azaldár. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Egyetemes regénytár)
• Tegnap és ma (regény, Bp., 1926)
• Füst, illat és szerelem; Tolnai, Bp., 1927 (Tolnai regénytára)
• 2222 (regény, Bp., Athenaeum, 1928)
• A titokzatos vendégek. Regény, 1-2.; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
• Kicsiny a világ és egyéb elbeszélések; Glória, Bp., 1929? (Értékes könyvek)
• Rózsa Mária és egyéb elbeszélések; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
• Amyr (regény, Bp. 1930)
• Az egyenes út (regény, Bp., 1933)
• A délibáb hercege (operettszöveg, társszerző Zágon István és Ángyán Béla)

• Tűzpróba (saját regényének adaptációja, Lux filmgyár, 1918)

• Kádár Judit: A férfi, aki aláírta a trianoni szerződést. Drasche-Lázár Alfréd, az elfelejtett író és politikus. Kritika, 2015. 9-10. sz. 26-28.
• Kovács Lajos: Megkésve (és) felejtésre ítélve Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, József Attila Megyei Könyvtár (kisesszé)
• Drasche-Lázár Alfréd a Magyar életrajzi lexikonban
• Sándor Imre: 2222 Drasche-Lázár Alfréd regénye – Athenaeum
• Vizi László Tamás: Ki legyen az aláíró? Vita a minisztertanácsban a trianoni békediktátum aláíróinak személyéről 109. oldal, kgk.sze.hu
• Kovács Lajos: A miniszter író. Dorog szülötte: Drasche-Lázár Alfréd; DVBE, Dorog, 1999 (Dorogi füzetek)
• Menyhárt Csaba: Drasche-Lázár Alfréd élete saját szavaival; Dorog, 2020 (Dorogi füzetek)