Dombó (Дубове)
Dombó központjának látképe
Dombó címere Dombó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Técsői járás (2020–) Técsői járás (–2020)
Község	Dombó község
Rang	városi jellegű település
Alapítás éve	10. század
Polgármester	Jurij Jurijovics Rusznak
Irányítószám	90531
Körzethívószám	+380 3134
Népesség
Teljes népesség	9938 fő (2019. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	383 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 41″, k. h. 23° 53′ 11″48.1781, 23.88629166666748.178100°N 23.886292°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 41″, k. h. 23° 53′ 11″48.1781, 23.88629166666748.178100°N 23.886292°E
Dombó Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombó témájú médiaállományokat.

Dombó (ukránul: Дубове [Dubove], románul: Dâmbu) városi jellegű település Ukrajna Kárpátontúli területén, a Técsői járásban. A Tarac folyó völgyében terül el, 30 km-re a járási székhelytől, Técsőtől. Lakossága 2006-ban 8900 fő volt.

A település a 10. században jött létre. Első írásos említése 1336-ból való. Története során több évszázadon keresztül a Magyar Királysághoz tartozott Dombó néven. 1755-ben erdészeti központ lett, ami a lakosság számának növekedéséhez vezetett.

A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taracvizi járásához tartozott.

1910-ben 3984 lakosából 80 magyar, 831 német, 3072 ruszin volt. Ebből 3099 görögkatolikus, 722 izraelita volt.

Az első világháború után, 1919-ben a mai Kárpátaljával együtt Csehszlovákiához került, ekkor kapta a Dubove nevet. Az 1930-as években lakossága már meghaladta a négyezer főt. Kárpátalja 1938-as visszacsatolását követően a település ismét Magyarország része lett. A második világháború alatt a lakosság 16%-át kitevő zsidó lakosságot deportálták. A területet 1944 őszén foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg. 1971-ben kapott városi jellegű település rangot. 1945-ben Kárpátaljával együtt az Ukrán SZSZK része lett. 1991-től az újonnan létrejött Ukrajnához tartozik.

A település életében jelentős fejlődést hozott a dubovei helikoptergyár 1969-es megnyitása. Az ipartelepítést követően a település lakossága elérte a 10 ezer főt. A helikoptergyár szovjet Mil helikopterek sárkányszerkezetének egyes szerkezeti elemeit, valamint egyéb könnyűfém szerkezeteket gyártott. A helikoptergyárban gyártottak a Tupoljev A–3-as aeroszánt is. Az 1980-as években a gyár felkészült a Mi–34 könnyű helikopter sárkányszerkezetének gyártására is, de a Szovjetunió felbomlása miatt a tényleges sorozatgyártásra már nem került sor. Dombón csupán néhány befejezetlen Mi–34-es sárkányt építettek. A gyár a Szovjetunió felbomlása miatt elveszítette ipari kapcsolatait és piacait, így a gyár tevékenysége jelentősen visszaesett. Ez kihatással volt a településre is, az ipari munkásság egy része elvándorolt, a település lakossága 9 ezer fő alá csökkent.

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

• Dombó az Ukrán Legfelsőbb Tanács közigazgatási adatbázisában (ukránul)^{[halott link]}