A diverzifikáció a befektetések kockázatkezelésének egyik fontos eleme. Lényegét tekintve kockázatmegosztást jelent oly módon, hogy a befektetés nem egyetlen, hanem több különféle eszközbe történik.

Értékpapíroknál a 20-30 elemből álló portfólió tekinthető jól diverzifikáltnak. A diverzifikáció célja a kockázat tervezett megosztásával az esetleges veszteségek csökkentése, ami általában (de nem törvényszerűen) a várható hozam csökkenésével is jár.

A diverzifikáció tervezésekor figyelembe kell venni

• A tőke nagyságát (egy 5000 Ft befektetés érdemben nem diverzifikálható, míg 50 000 000 Ft erősen diverzifikálható)
• A befektető kockázattűrő képességét
• A befektetés futamidejét (másképp értelmezhető a diverzifikáció [daytrade/napon belüli]) esetén, mint hosszútávú befektetésnél)
• A pénznemet, amelyben a profitot realizálni szeretnénk (árfolyamkockázat, inflációs hatások)

A diverzifikáció eszközei:

• Több iparágba történő befektetés
• A biztonság növelése állampapírokkal, bankbetétekkel
• A futamidők diverzifikálása
• Több devizanemben történő befektetés, az árfolyamkockázatok kezelésére

Bakos, 2002. p.148.) a következőképp definiálja: „ a termelő vállalat gyártási profiljának a várható piaci lehetőségek jobb kihasználására irányuló tudatos bővítése, a vállalat működési körének kiterjesztése; több lábon állás”

• Befektetés HVG kiadó Zrt. ISBN 978-963-9686-44-1

Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!