Dél-Kivu tartomány (Kivu-Sud) a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti szélén fekszik. Tartományi fővárosa és egyben legnagyobb városa Bukavu. Területe 65 070 km², lakossága 4 113 000 (2007) népsűrűsége 63,2 fő/km². Hivatalos nyelve: szuahéli.

Északon az Észak-Kivu tartománnyal, nyugaton a Maniema tartománnyal, délen a Katanga tartománnyal szomszédos. Keleten Ruandával, Burundival és Tanzániával határos.

• 1933. október. Az egykori Belga Kongó területén létrehozzák a Costermansville tartományt, mely nevét a főváros francia nevéről kapta (ma Bukavu).
• 1947. A tartományt Kivu tartománynak nevezik át
• 1960. június 30. A Kongói Köztársaság autonóm tartományává válik
• 1962. május 10. Az irányítást a központi kormány veszi át, létrehozzák az önálló Maniema és Észak-Kivu tartományokat.
• 1966. december 28. A tartomány újraegyesül
• 1988. A tartományt ismét felosztják Maniema, Észak-Kivu és Dél-Kivu tartományokra.^[1]

2007. január 24-e óta a kormányzó Célestin Cibalonza, helyettese Léon Mumate Nyamatomwa.^[2]

Dél-Kivu tartomány, Észak-Kivuval együtt a második kongói háború Kivu-konfliktusának központja. Az ENSZ becslése szerint 2005-ben mintegy 45 000 nőt erőszakoltak meg Dél-Kivuban.^[3] Itt tartózkodik az új kongói hadsereg (FARDC) 10. hadosztálya, melynek korábbi fegyelmezetlen harcosai felelősek az emberi jogok sorozatos megsértéséért; az okok között megtalálható a fegyveresek büntetlensége, a rossz körülmények, a fizetés és a kiképzés hiánya.^[4]

2007 júliusában Yakin Erturk, az Egyesült Nemzetek Szervezetének emberi jogi szakértője, a nők elleni erőszakok kivizsgálója, a Dél-Kivui helyzetet az utóbbi négy év legrosszabbjának nevezte. A Kongóban burjánzó szexuális erőszakot a „féktelen” jelzővel illette, vádolva a lázadó csoportokat, a fegyveres erőket és a rendőrséget. Az átélt borzalmakról a kínzásokat túlélő nők számoltak be.^[5]

1. ↑ A Kongói Demokratikus Köztársaság tartományai
2. ↑ L’AMP remporte huit des neuf postes de gouverneurs de province mis en compétition ! Archiválva 2008. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, ACP sur digitalcongo.net, 2007. január 29.
3. ↑ Johann Hari - Archive. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 29.)
4. ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 24.)
5. ↑ Federal News Radio - WFED:

• "Rape Epidemic Raises Trauma of Congo War." By Jeffrey Gettleman. October 7, 2007. New York Times.