Csongrád vármegye
| Csongrád vármegye | |||
_45.jpg) | |||
| Az egykori Megyeháza Szentesen | |||
| |||
| Fennállás | 1000-1949 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Szentes | ||
| Főbb települések | Szentes, Szeged, Csongrád, Szegvár | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 98,06% magyarok 0,87% németek 0,37% szerbek | ||
| Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3569 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Csongrád vármegye térképe | |||
.jpg) | |||
| Csongrád vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csongrád vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A mai Csongrád-Csanád vármegye nyugati területe megegyezik vele, csupán Horgos tartozik Szerbiához. Központja Szentes volt.
Földrajz
[szerkesztés]A vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat. A síkság nyugat-kelet irányba ereszkedik alá, Szegednél tengerszint fölötti magassága 80 m. A síkság a vármegye nyugati részén viszont már 120 m-re is felemelkedik. A vármegyének több fontos folyója van: a Tisza, amelyhez rengeteg ér csatlakozik, a Maros, a Körös.
Északról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, északkeletről Békés vármegye, keletről Csanád vármegye, délről Torontál vármegye, délnyugatról Bács-Bodrog vármegye, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta. Hasonlóan keleti szomszédjához, Csanád vármegye talajához, Csongrád vármegye talaja is rendkívül termékeny.
Történelem
[szerkesztés]A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal valószínűleg a Borkalán nemzetség birtokaira alapozva.[1] Első megyeszékhelye Csongrád volt. A tatárjárás után IV. Béla Szegedre helyezte át a megyeszékhelyt.
Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be.
Megyeszékhelye 1773-tól 1883-ig Szegvár, 1883-tól 1950-ig Szentes.
1918-tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett.
Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták.
Lakosság
[szerkesztés]1910-ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés]Járási beosztás
[szerkesztés]Csongrád vármegye az 1876-os megyerendezés előtt két, azt követően három járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye,[2] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. 1876-tól 1950-ig az alábbiak voltak a megye járásai (és állandó székhelyeik 1886-tól).
- Csongrádi járás (Csongrád, 1876-ban alakult)
- Tiszáninneni járás (Kiskundorozsma, 1925-től neve Kiskundorozsmai járás)
- Tiszántúli járás (Mindszent, 1925-től neve Mindszenti járás, majd 1948-tól neve Központi járás, székhelye Szentes)
Városai
[szerkesztés]Csongrád vármegye területén feküdt, de nem tartozott hozzá Szeged szabad királyi város, és 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakult Hódmezővásárhely is.
A vármegyében az 1871-es községi törvény alapján három rendezett tanácsú város alakult, Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes, és e rangot vette fel az akkor még a Jászkun kerülethez tartozó Kiskundorozsma is, amely 1876-tól kezdve vált a vármegye részévé. E rendezett tanácsú városok közül Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakulva kivált a vármegyéből, Csongrád pedig 1880-ban lemondott a többletterhekkel járó rangról és nagyközséggé alakult, ahogy az ekkor Csongrád megyéhez átcsatolt Kiskundorozsma is 1876. 1881-től 1923-ig a megye egyetlen városa Szentes volt, ekkor azonban Csongrád ismét rendezett tanácsú várossá alakult.
A megye rendezett tanácsú városai tehát az alábbiak voltak:
- Csongrád (1880-ig és 1923-tól, a köztes időszakban nagyközség volt)
- Hódmezővásárhely (1873-ig, amikor törvényhatósági jogú várossá alakult)
- Szentes
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 3.)
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
