Csiffáry család
A Csiffáry család a Nyitra vármegyei Csiffár nemzetségből ered.
A család első említései szórványosak. Talán 1542-ben említik Chyfary Ferencet, mint egyet azok közül akik a püspök embereként életüket vesztették az előző év karácsonyának tájékán történt hatalmaskodások során Zalaegerszegen, melyet a Gersei családbeliek és mások követtek el.[1] Nyitra Alsó városában egy családbelit említ az 1582-es püspöki urbárium adólajstroma.[2] Az 1587-es (?) verebélyi urbariumban Chefay Máté (valószínűleg elírás) szerepel.[3]
III. Ferdinánd 1649. május 27-én Pozsonyban címeres nemeslevelet adott Csiffáry Istvánnak, nejének Bosoky Magdolnának és testvéreinek: Gergelynek és Andrásnak, valamint anyai féltestvérének, Tarr Istvánnak. Ugyanazon évben ezt kihirdették Nyitra vármegyében.[4] 1716-ban Cétényben birtokolt nemespanni Csiffáry János.[5] 1725-ben Csapodi Csaba ugyan Verebélyen feltünteti a családot, ennek nyoma a forrásból azonban hiányzik.[6] Az 1754-1755. évi országos nemesi összeíráskor a megye igazolta a Nemespannon lakó Márton, fiai András, István, Ferenc és János valamint testvére, Gergely és annak fiai, János és Imre nemességét, miután bemutatta az armálist és bizonyította, hogy ő és Jánosnak fiai, a társszerző Gergely és Pallya Ilona unokái.[7] 1821-ben összeírták Csiffáry Imre nemespanni földjeit.[8]
A család egyes tagjai már korábbról is ismertek,[9] a forrásokból úgy tűnik hogy előbb egyházi méltóságok szolgálatában álltak. Ez azért is valószínű, mivel minden bizonnyal eredetileg egyházi nemesek lehettek és a család eredetileg Verebélyről származhatott. Az országos nemesek közé, az egyetlen ismert nemesítés alapján 1649-ben léphettek. A nemesített ág valószínűleg Nyitrán élt.[10] Ebből a családból származnak az egyes szétköltözött családtagok után a nemespanni, ebből a vágfarkasdi és további ágak, a pogrányi, majd nemesoroszi és más ágak.
A család nevét Prém József is felhasználta A két Galambos című művében.[11]
A Csiffáry-címer
[szerkesztés]
A Magyarország Címeres Könyvében[12] megjelent kép Szluha Márton[13] által megfogalmazott leírása:
Aranyfonallal kettévágott kék pajzsban felül a vágási vonaltól jobbra lépő arany oroszlán jobbjában zöld babérkoszorút tart, alul három szál zöld leveles fehér rózsa. Sisakdísz: növekvő arany griff jobbjában görbe kardot tart. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
Az 1649-es armálison valójában szereplő ezidáig közöletlen címerkép leírása:
A vörös pajzsban kék harántpólya, alatta és felette egy-egy ezüst virág (rózsa) látható. Töredékessége miatt elképzelhető, hogy a felső részen volt még egy virág, de a térbeli elrendezés ezt nem valószínűsíti. A kék harántpólyában jobbra forduló egyfarkú, nyitott szájú, kiöltött nyelvű (arany) oroszlán, jobbjában zöld (borostyán) koszorút tart. A sisak sérült, nem kivehető, sisakdíszben koronából kinövő jobbra forduló szárnyas, nyitott szájú, kiöltött nyelvű (arany) griff, jobbjában egyenes kardot tart. A takarók színe kék-arany, vörös-ezüst.
Pest megye levéltárában kissé eltérő címerpecsét található.[14]
Nevesebb tagjaik
[szerkesztés]-
Csiffáry Imre sírja Nemespannon -
Csallóközkürti hősi halottak -
Nemespanni első világháborús elesettek -
Csiffáryak Illésházán
.jpg)
- István a Verebélyi szék alispánja 1620-ban
- Csiffári János 1706-ban kinevezett nyitraújlaki plébános, aki ezen hivatalát az evangélikusok miatt nem foglalhatta el.[15]
- Csiffáry Pál (1758 ? - 1800. február[16]) Nyitra vármegye főorvosa a 18. század végén.[17] 1794-ben és 1795-ben a szakolcai járásban működött mint belső orvos.[18]
- Csiffáry Imre (1751-?) nemespanni hadnagy (1790)[19]
- Csiffáry Imre (1818–1904) nemespanni bíró[20]
- Csiffáry István nemesoroszi bíró
- Csiffáry Sándor (1838–1912[21]) kántortanító.[22]
- Csiffáry Alajos (1865-?) kántortanító[23]
- Nemesoroszi Csiffáry Flórián (1858-?) kántortanító[24]
- Csiffáry Vazul Antal (1878-1923) sztropkói tanító, állampénztári tanácsos.[25]
- Csiffáry Aranka (1880 körül-1909. június 29.) adácsi tanítónő.[26]
- Csiffáry Jenő (1895–1967) nemespanni kántortanító, embermentő
- Csiffáry Sándor (1902-1971) egri plébános[27]
- Csiffáry Rezső (1918-1955) a Szombathelyi magyar királyi III. honvéd hadtest karpaszományos tizedese, igazgató tanító.[28]
- Csiffáry István (1919-1998) fényképész
- Csiffáry Rezső (1920-2000) esztergomi sportlövész[29]
- Csiffáry László ebedi pedagógus az 1950-es években[30]
- Csiffáry Nándor (1925. október 14. – 2017. június 5.[31]) oktató
- Csiffáry Árpád Dezső (Pozsony, 1934) sebészorvos.[32]
- Schwalm Edit (1946-2023) magyar néprajzkutató, muzeológus.
- Csiffáry Gergely (1948–2014) egri levéltáros.
- Csiffáry Károly (1948) verebélyi orvos.
- Csiffáry Melinda (1956) tanítónő.
- Csiffáry Tamás (1958–2010) kutató, szerkesztő, főiskolai docens.
- Csiffáry Ágnes Piroska, a Dallasi Magyar Kultúrkör volt vezetője, illetve a Metroplex Magyar Kulturális Kör volt alapító vezetője. 2022-ben Magyar Arany Érdemkeresztet kapott.
- Agárdy Gyula (1895-1944) piarista tanár, igazgató (édesanyja Csiffáry Mária)
- Bánszky Mihály (1870-1943) építési vállalkozó, építész.
- Iványi Ferenc (1879-1914) 31-es honvéd, hősi halott. Felesége Csiffáry Teréz volt.[33]
- Stark József Aurél (Csiffáry Katalin férje), a nyitrai Tatra mozi üzemeltetője a második világháború végéig[34]
Irodalom
[szerkesztés]- Herodek Antal kézirata
- Nobilitas Évkönyv 2009
- Családban marad 2009/1
- Családban marad 2009/2
- Családban marad 2010/1
- Családban marad 2010/2
- Családban marad 2011/1[halott link]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bilkei Irén 2002: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544. Zalai gyűjtemény 54. Zalaegerszeg, 28 No. 215.
- ↑ ŠA Nitra, f. SMNB, C F1/A, No. 70, 93-95; Peter Keresteš 2021: Nobilitácie obyvateľov mesta Nitry v 16. a 17. storočí. Zborník FiF UK Historica LII, 63.
- ↑ Ethey 1941, 273; Vö. UC 45:29, p. 89.
- ↑ Kempelen Béla 1912: Magyar nemes családok III, 124; Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. A-K. Budapest.
- ↑ PLE, Gazdasági levéltár, V. A verebélyi uradalom számadásai 1698-1826, 1. doboz, F/3. csomó, Partiale Regestrum 1716.
- ↑ Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 714. Vö. MNL OL E156a, Fasc. 43, No. 5, p. 103 nn.
- ↑ Romhányi János 1913: Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754/55-ben III. Levéltárosok Lapja Archiválva 2009. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben II/3, 80.
- ↑ ŠA Nitra, SAP, Új Rend. 31. doboz (1822), No. 35
- ↑ A teljesség igénye nélkül: 1542 Ferenc (Bilkei Irén 2002: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544. Zalaegerszeg, 28 No. 215.), 1595 Mátyás (U&C 45:28, pag. 20 (vö. Böszörményi János 1982: Hadak útján — hadak szolgálatában. Irodalmi Szemle 1982/1, 38 tiszttartó évszám nélkül); Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék VIII. Magyar Családtörténeti Szemle VII, 274.), 1642 (Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században. 101. jegyzet) és 1650 Márton (Pongrácz, D. - Strešňák, G. - Ragač, R. - Tandlich, T. 2004: Šľachta bratislavskej stolice. Bratislava, 96-97.) stb.
- ↑ Drahošová, Š. - Bátora, J. - Lukačka, J. 2009: Csiffár 1209-2009. Nitra, 28 szerint "Panyára", azaz Nemespannra költöztek és itt vették nevüket. Ez azonban nem állja meg a helyét, hiszen a nemesített családtagok nyitrai illetőségűek voltak és a Pannra való költözés is csak a 18. század legelejéről mutatható ki, jóval a vezetéknév megjelenése utánról.
- ↑ Hazánk 9/77, 8 (1902. március 30.)
- ↑ 1913 Magyarország címeres könyve I. Budapest, 126.
- ↑ Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai I. Budapest, 262.
- ↑ Kőszeghi Sándor 1899, 68; Kempelen 1912, 124
- ↑ Komlóssy 1896, 293; Pethes János 1898: Adatok a reformáczió és ellenreformáczió történetéhez. Dunántúli Protestáns Lap 9/34, 555. (augusztus 21.)
- ↑ Buday Péter 2012: A nyitrai ferences (Szt. Péter és Pál) templom Liber mortuoruma. Csal. mar. 2011/1, 8, 28.
- ↑ Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 56; 1792-ben a bányakamarai fizikusi állásra pályázott (Štátny ústredný banský archív v Banskej Štiavnici, fond HKG, inv. č. 663; Lucia Krchnáková 2010: Zdravotnícka starostlivosť o baníkov v stredoslovenskej banskej oblasti (so zameraním na pôsobenie a prínos Jána Juraja Hoffingera. Montánna história 3, 38.)
- ↑ 1794 Magyar Almanak 1794-ik esztendőre. Bécs, 273; 1795 Magyar Almanak 1795-dik esztendőre. Bécs, 237.
- ↑ SAP D93a, No. 32 acta 84
- ↑ Komlóssy 1896, 204; Oedenburger Zeitung 1902. november 14., 2; Alkotmány 9/314, 8 (1904. december 31.); Családban marad 2009/2, 84 nn.
- ↑ Eger 1912/68, 4 (augusztus 24.)
- ↑ Nyitraegerszegen segédtanerőként, majd 1871-ben Szentmihályúron (Listy národních učiteľov IV/8, 141 - 1871. február 23.; 1869) 1870-1877 között Babindálon, 1877-ben Nagylapáson (Néptanítók Lapja 10/6, 110. (1877. március 31.)), 1884-1885-ben Kőkeszin (Komlóssy 1896, 126, 206, 289)
- ↑ Csiffáry Alajos (1889-1893 között Óváron, 1893-tól Érsekújvárott), szül. 1865. május 21-én Érsekújváron Nyitram. Képesittetett Léván 1883-ban (Komlóssy 1896, 73, 218). 1896-ban igazgatósági tag az Érsekujvári Népbank Részvénytársaságban (Kormos Alfréd 1897 (szerk.): Pénzügyi Compass, 1896-1897. Budapest, 367).
- ↑ 1877-1880 között segédtanító Zsitvabesenyőn, 1881-től Garamdamásdon volt tanító (Szül. Nemes-Oroszin, Barsm. 1858. november 21-én. Képesittetett Léván 1879-ben; Komlóssy 1896, 165, 193)
- ↑ Ladányi István 1936 (szerk.): Hevesvármegyei ismertető és adattár. Magyar városok és vármegyék monográfiája 20. Budapest, 451.
- ↑ Néptanítók Lapja 42/27, 15 (1909. július 8.)
- ↑ Rácz Imre 1998: Adács - A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története. Miskolc, 44 44. jegyzet.
- ↑ Zalai Magyar Élet 1941. november 14., II/259, 1; Zalamegyei Újság 1941. november 13. XXIV/256, 2.
- ↑ Esztergom és Vidéke 2000. június 15.; október 12.
- ↑ Új Szó 72/270, 14 (2019. november 20.)
- ↑ dorog.hu Archiválva 2017. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben; Dr. Csiffáry Nándor búcsúztatása Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; dorog.hu Archiválva 2019. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ 1997 A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke 1951-1969. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 1. Budapest, 124.
- ↑ A szülőföld nem felejt. AB-ART kiadó, 2000, p. 62
- ↑ Alena Mikulášová - Miroslav Palárik 2015: Nitrianske kiná v období druhej svetovej vojny. Historický časopis 63/2, 46. jegyzet.
További információk
[szerkesztés]
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
