Cserebogár-rokonúak
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_w_3.jpg) Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cserebogár-rokonúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cserebogár-rokonúak témájú kategóriát. |
A cserebogár-rokonúak (Melolonthini) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjában a cserebogárformák (Melolonthinae) alcsaládjának névadó nemzetsége 15 nemmel.
Ismertebb Kárpát-medencében élő fajok
[szerkesztés]- A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) Magyarországon a leggyakoribb és legjelentősebb kártevő cserebogárfaj.
- Az erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) megjelenése és életmódja is nagyon hasonlít a májusi cserebogáréhoz. Főleg az alföldi tölgyerdőkben károsít.
- A csapó cserebogár (Polyphylla fullo) a Kárpát-medencében homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Fejlődési ciklusa 4 éves; mind a négyszer lárva alakban telel át. Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgó károsítja.
- A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) is homoktalajokon jellemző. Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át.
- A pusztai cserebogár (Anoxia pilosa) is homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdeifenyő.
- Az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Holochelus aequinoctialis) főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva főleg a szántóföldi növények gyökereit fogyasztja. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és március-áprilisban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
- A tavaszvégi cserebogár (Rhizotrogus aestivus) szintén a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva lágyszárú növények gyökereivel táplálkozik. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át, és májusban rajzik. Az imágó nem táplálkozik.
- A közönséges sárgacserebogár (júniusi cserebogár, Amphimallon solstitialis, Amphimallon solstitiale) közepesen kötött és laza talajokon fordul elő. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. Az imágó kártétele minimális.
- A kis sárgacserebogár (Amphimallon assimilis) a júniusi cserebogárhoz hasonlóan az olajlen egyik kártevője.
|
Ez az ízeltlábúakról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Cover photo is available under {{::mainImage.info.license.name || 'Unknown'}} license.
Credit:
(see original file).
