For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Csúcs (gráfelmélet).

Csúcs (gráfelmélet)

Egy 6 csúccsal és 7 éllel rendelkező gráf. A balszélső, 6-os számmal jelölt csúcs a gráf egy „levele” vagy „függő csúcsa”

A matematika, azon belül a gráfelmélet területén a csúcs, csomópont, szögpont vagy pont (vertex vagy node) a gráfokat alkotó alapelemek közé tartozik: egy irányítatlan gráf csúcsok és élek (nem rendezett csúcspárok) halmazából áll, míg egy irányított gráf csúcsok és irányított élek (rendezett csúcspárok) halmazából. A gráf ábrázolásakor a csúcsot általában címkével ellátott körrel, az élt pedig két csúcs közé húzott vonallal vagy nyíllal jelölik.

A gráfelmélet szemszögéből a csúcsok oszthatatlan, tulajdonságokkal nem rendelkező objektumok; természetesen az adott gráfot életre hívó alkalmazási területen rendelkezhet struktúrával, például egy szemantikus háló olyan gráf, melyben a csúcsok fogalmakat vagy objektumosztályokat jelképeznek.

Egy élt alkotó két csúcsot az él végpontjainak nevezzük, az él pedig a csúcsokra illeszkedik. Egy w csúcs akkor szomszédos egy másik v csúccsal, ha a gráf tartalmaz (v,w) élt. Egy v csúcs szomszédsága a gráf v-vel szomszédos csúcsok alkotta feszített részgráfja.

Csúcstípusok

[szerkesztés]

Egy csúcs 𝛿(v)-vel jelölt fokszáma a rá illeszkedő élek számával (azaz a vele szomszédos csúcsok számával) egyezik meg. Egy izolált csúcs olyan csúcs, aminek fokszáma nulla, egy levélcsúcs vagy egyszerűen levél fokszáma pedig egy. Irányított gráfban megkülönböztetjük a csúcs 𝛿 -(v)-vel jelölt kifokát (a kimenő élek számát) és a 𝛿+(v)-vel jelölt befokát (a bejövő élek számát); egy forrás csúcs befoka nulla, míg egy nyelő csúcs kifoka nulla. Egy szimpliciális csúcs szomszédai klikket (teljes részgráfot) alkotnak: bármely két vele szomszédos csúcs egymással is szomszédos. Egy univerzális csúcs a gráf minden más csúcsával szomszédos.

Egy elvágó csúcs eltávolításával a gráf több komponensre esik szét; egy elvágó csúcshalmaz csúcsok olyan gyűjteménye, melyek eltávolításával a gráf több komponensre esik szét. Egy k-szorosan csúcsösszefüggő gráf olyan gráf, mely k-nál kevesebb csúcs eltávolítása után összefüggő marad. Egy független csúcshalmaz csúcsok olyan halmaza, melyek közül semelyik kettő nem szomszédos, egy csúcslefedés pedig csúcsok olyan csúcsok halmaza, mely a gráf minden élének legalább egy végpontját tartalmazza. Egy gráf csúcstere olyan vektortér, melynek bázisvektorai a gráf csúcsainak felelnek meg.

Egy gráf akkor csúcstranzitív, ha vannak bármely csúcsát bármely másik csúcsba átvivő szimmetriái. A gráfok leszámlálása és a gráfizomorfizmusok kontextusában fontos megkülönböztetni a címkézett csúcsokat és címkézetlen csúcsokat. Egy címkézett csúcshoz olyan extra információ társul, ami lehetővé teszi a többi címkézett csúcstól való megkülönböztetését; két gráf csak akkor tekinthető izomorfnak, ha a csúcsaik közötti összerendelés azonos címkéjű csúcsokat rendel össze egymással. Egy címkézetlen csúcs a szomszédsági viszonyok alapján cserélhető fel bármely más csúccsal.

A gráfok csúcsai a poliéderek csúcsainak analógiájának tekinthetők: egy poliéder (politóp) váza gráfot alkot, melynek csúcsai megegyeznek a poliéder csúcsaival, de a poliéder csúcsai további struktúrával rendelkeznek (mértani helyükkel), amivel a gráfelmélet nem foglalkozik.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vertex (graph theory) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Gallo, Giorgio (1988). „Shortest path algorithms”. Annals of Operations Research 13 (1), 1–79. o. DOI:10.1007/BF02288320.  
  • Berge, Claude, Théorie des graphes et ses applications. Collection Universitaire de Mathématiques, II Dunod, Paris 1958, viii+277 pp. (English edition, Wiley 1961; Methuen & Co, New York 1962; Russian, Moscow 1961; Spanish, Mexico 1962; Roumanian, Bucharest 1969; Chinese, Shanghai 1963; Second printing of the 1962 first English edition. Dover, New York 2001)
  • Chartrand, Gary. Introductory graph theory. New York: Dover (1985. szeptember 23.). ISBN 0-486-24775-9 
  • Graph theory, 1736-1936. Oxford [Oxfordshire]: Clarendon Press (1986. szeptember 23.). ISBN 0-19-853916-9 
  • Harary, Frank. Graph theory. Reading, Mass.: Addison-Wesley Publishing (1969. szeptember 23.). ISBN 0-201-41033-8 
  • Graphical enumeration. New York, Academic Press (1973. szeptember 23.). ISBN 0-12-324245-2 

További információk

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Csúcs (gráfelmélet)
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?