A burgenlandi magyarok (más néven várvidéki magyarok) az ausztriai Burgenland tartományban élő magyarok.

A burgenlandi magyarok az 1920-as trianoni békeszerződés következtében kerültek Ausztriához.

2012-ben már nem csak a településeket jelző táblák, hanem kétnyelvű községekre utaló, kereszteződésekben, körforgalmakban irányt jelölő magyar és német nyelvű táblákra cserélték a korábbiakat. A tartományban 25 ezer euró költséggel összesen 51 településen – 4 magyar ajkú községben – helyeztek ki útjelző táblákat, elsősorban másodrendű utakon, illetve magukban a községekben.^[1]

A népesség 1920 óta az asszimiláció és egyéb okok következtében erősen megfogyatkozott. A népszámlálások adatai:

A magyarok száma és aránya (2001):

• Felsőőr 1169 fő (17,5%)
• Alsóőr 521 fő (54%)
• Felsőpulya 603 fő (22%)
• Őrisziget 233 fő (81%)

Őrvidéken a 2021/22-es tanévben az alsóőri elemi iskola (35 diák) és az őriszigeti elemi iskola (18 diák) minden tanulója magyarul is tanul. A többi iskolában, ahol magyarul is tanulnak a német mellett vagy kétnyelvű osztályok vannak, vagy a magyar nyelv, mint kötelezően választható tantárgy szerepel. A legnépesebb tanulói bázissal a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium rendelkezik, ahol elemi iskolás szinten 53 diák, 5-8 osztályos szinten 42 diák tanult kétnyelvű osztályokban. A Felsőőri járásban még Rohoncon (11 diák) és Újhodászon (19 diák) vannak magyarul is tanulók.

Felsőpulya kétnyelvű iskolájában jelenleg 14 diák tanult magyarul. ^{[2] [3]}

Az 1955-ös osztrák államszerződés az általános emberi jogokon túlmenően a burgenlandi kisebbségek jogairól nem rendelkezett, a magyar népcsoportot meg sem említi. Az 1960-as években kiéleződő dél-tiroli kérdés megváltoztatta az osztrák kisebbségpolitikát.

Az 1976-os ún. „Népcsoporttörvény” (németül Volksgruppengesetz) szabályozta először általában a kisebbségek helyzetét, a konkrét részletek kidolgozását azonban a központi és a tartományi kormányra hagyta. 1979-ben jött létre a Magyar Népcsoporttanács, amelynek azonban csak tanácsadói joga van, a magyarokat érintő döntéseket nem hozhat. A Népcsoporttanács 1993-tól 16 tagból áll, közülük 8 a burgenlandi, 8 a bécsi (és alsó-ausztriai) magyarokat képviseli. A Népcsoporttanácsban 8 fő kinevezett, 8 fő pedig a különféle magyar egyesületek által delegált személy.

2000 óta kétnyelvű helységnévtáblák találhatók Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget határában. Ezeken a településeken a magyar nyelv 2000-től a hivatalokban is használható.

Az osztrák ORF közszolgálati televízió burgenlandi tartományi stúdiója 1990 óta, immár évi hat alkalommal Adj' Isten, magyarok! címmel félórás műsort sugároz. 2002-től az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója napi 15 perces műsort sugároz a magyar kisebbség számára, vasárnaponként pedig 55 perces magyar nyelvű magazinműsort ad. Hétfőnként egy 20 perces magyar nyelvű kulturális műsor is hallható a Radio Burgenlandon. A 88.6 Der Musiksender Rádió három burgenlandi adója heti két alkalommal 2 órás magyar nyelvű műsort sugároz. A felsőpulyai Radio OP heti több alkalommal is sugároz műsort magyar műsorvezetővel.

• Burgenlandi horvátok

• Tartományi hírek – orf.at
• Lángos Archiválva 2009. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kétnyelvű honlap
• A Burgenlandi Magyarok Kulturális Szövetsége
• Az ausztriai kisebbségek nyelvi jogai – különös tekintettel a magyar kisebbségre^{[halott link]}
• Jelentés az ausztriai magyarság helyzetéről^{[halott link]} – Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
• 2006. évi jelentés az ausztriai magyarság helyzetéről^{[halott link]} PDF – Miniszterelnöki Hivatal
• Magyar nyelvet használók számának térképe Ausztriában PDF – Osztrák Statisztikai Hivatal, 2001
• Burgenland kisebbségei, 1951 – Köztes-Európa-térképtár
• Őrvidék mint Burgenland Archiválva 2021. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Asztalos Lajos részletes cikke a térség nevéről, történetéről és nemzetiségeiről
• Margittai Gábor – Major Anita: Kik vagytok ti, gyepűőrök? – A burgenlandi magyarság vasfüggönyei. In: Magyar Nemzet, 2010. február 27., március 6. és 13. 1. rész^{[halott link]}, 2. rész^{[halott link]}, 3. rész^{[halott link]}
• Az Ausztriában élő népcsoportok alapokmánya; szerk. Szeberényi Lajos; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Oberwart, 1986 (Őrségi füzetek)
• Szeberényi Lajos: Az őrvidéki magyarok; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Oberwart, 1986 (Őrségi füzetek)
• Barsi Ernő: Daloló Őrvidék, 1-2.; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr, 1987
• Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúrája; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1988
• Burgenlandi magyarok közt; Új Idő, Bp., 1990 (Új Idő könyvek)
• Éger György: A burgenlandi magyarság rövid története; előszó Kósa László; 2. bőv. kiad.; Anonymus, Bp., 1994
• Néprajz. Tanulmányok a burgenlandi magyarság köréből; szerk. Dénes József, vál. Gráfik Imre; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1994
• Osztrák-magyar kapcsolatok. Az Őrvidéki Magyar Intézet 6. tudományos tanácskozása; előszó Galambos Iréneusz; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr, 1998
• Somogyi László: A burgenlandi magyarság. Történelem – földrajz – településforma – etnikum – szociálökonómia. Előmagyar- és honfoglaláskori helyneveink Ausztriában és Bajorországban. 670–2004; Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája, Oberschützen, 2004
• Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Magyar Református Egyház; szerk. P. Szalay Emőke; Országos Református Gyűjteményi Tanács, Debrecen, 2005 (Magyar református egyházak javainak tára)
• Gyémánt Richárd: A burgenlandi magyarság a statisztikai adatok tükrében; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2007 (A Pólay Elemér Alapítvány tansegédletei)
• Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa, 1922–1945; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2011
• Őrvidéki magyarokról őrvidéki magyaroknak; szerk. Szoták Szilvia; Városkapu–Magyar Média és Információs Központ Imre Samu Nyelvi Intézet, Kőszeg–Alsóőr, 2008 (Imre Samu Nyelvi Intézet kiadványai)
• A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában; szerk. Kontra Miklós; Gondolat–Imre Samu Nyelvi Intézet–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Bp.–Alsóőr–Lendva, 2012 (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén)
• Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa, 1945–1989. Kitekintéssel 2014-ig; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2015
• Őrvidéki házinevek; szerk. Szoták Szilvia; UMIZ – Imre Samu Nyelvi Intézet, Alsóőr, 2017 (Imre Samu Nyelvi Intézet kiadványai)
• Őrvidék Kollégium; szerk. Gyurácz Ferenc, Loksa Gábor; Antológia, Lakitelek, 2017 + DVD

Ez a magyar kisebbségről vagy magyarországi nemzeti kisebbségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!