Bulgária űrkutatása
Bulgária űrkutatása a többi szocialista országhoz hasonlóan a Szovjetunió által a műholdakon (platform helyek) elhelyezhető hazai fejlesztésű műszerek, illetve az ingyenesen biztosított hordozórakéták és földi követőhálózat tette lehetővé a világűr kutatását.
Története
[szerkesztés]A Szovjetunió segítségével a (volt) szocialista országok az Interkozmosz (IK) program keretében bekapcsolódhattak a világűr tanulmányozásába. A bolgár űrkutatási tevékenységet a Bolgár Tudományos Akadémia irányítja. Bulgáriának is ki kellett építeni (alkalmassá kellett tenni) a világűr kutatásával (optika- és rádió csillagászat) foglalkozó létesítményeket, biztosítani a technikai feltételeket.
Kiépítették a kozmikus kutatólaboratóriumot, földi megfigyelőállomást építettek a Muszalán. A hegycsúcs a Balkán-félsziget legmagasabb csúcsa a Rila-hegységben
Részt vesznek a mesterséges holdak követésén alapuló, geodéziai erőforrás-kutatás, a meteorológia, az ionoszféra, valamint a kozmikus biológia- és sugárzás kutatásaiban.
Emberes űrrepülés
[szerkesztés]Az első űrrepülést a Szojuz–33 fedélzetén Georgi Ivanov (űrhajós) végezte, de technikai okok miatt nem tudták teljesíteni szolgálatukat. A tervezett programot részben a szovjet űrhajósok, részben Farkas Bertalan hajtotta végre.
A másodikat a Szojuz TM–5 fedélzetén indulva Alekszandar Alekszandrov a Mir űrállomás fedélzetén eredményesen teljesítette.
Technikai eszközök
[szerkesztés]Szpektr–15
[szerkesztés]A Szaljut–6 fedélzetén volt elhelyezve a 15 csatornás fotométer. A készülékkel nagyszámú színképet készítettek a földfelszínről (Bulgária területéről), a légkörről, a lenyugvó és a felkelő Napról.
Duga
[szerkesztés]Az elektrofotométerrel megfigyeléseket végeztek az ionoszféra optikai jelenségeiről (sarki fény, egyenlítői fény, közepes szélességű vörös ívek).
Doziméterek
[szerkesztés]Az ionizáló sugárzás teljes intenzitását hosszabb időtartamon át regisztrálta.
Műholdja
[szerkesztés]Az Interkozmosz–22 fedélzetén elhelyezett műszerek több kísérletet – plazma-részecskék mérése- eloszlása; illetve optikai kísérletek, fényképezések – végeztek. A mért eredményeket a földi vevőállomásra továbbították.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Szászné dr. Tolnai Klára – Dr. Tamási Ferenc: Mesterséges holdak; 1986, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó – ISBN 963 326 1872
Űrkutatási programok a világban | ||
|---|---|---|
| Afrika | .jpg) | |
| Amerika | ||
| Ausztrália | ||
| Ázsia | Dél-Korea · Fülöp-szigetek · India · Indonézia · Irán · Japán · Kína · Kínai Köztársaság (Tajvan) · Malajzia · Szingapúr · Thaiföld | |
| Európa | Bulgária · Csehország · Franciaország · Hollandia · Luxemburg · Norvégia · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Törökország | |
Kategória: Űrkutatás országok szerint | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
