Bukovčak
| Bukovčak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10253 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 22,58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Terület | 3,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 16° 09′ 36″45.600000°N 16.160000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 16° 09′ 36″45.600000°N 16.160000°E | |
| Bukovčak weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bukovčak falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 20 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között, a megye déli határán fekszik.
Története
[szerkesztés]1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott Bukovčak is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje járás egyik judikátusának (bírói hivatal) székhelye volt. A települést 1459-ben "villa Bukowachsky" néven említik először. 1466-ban "Bwkowachyak", 1520-ban "Bwkowschak", 1570-ben "Bukowsthyak", 1645-ben "villa Bukouschak" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2] A kerület megszüntetése után a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 157, 1910-ben 179 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben 77 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 157 | 161 | 142 | 175 | 159 | 179 | 183 | 209 | 173 | 171 | 163 | 124 | 103 | 72 | 77 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
