Bukaresti szerződés (1916)
| Bukaresti szerződés (1916) | |
 | |
| A szerződés politikai részének a harmadik oldala az aláírásokkal | |
| Aláírás dátuma | 1916. augusztus 17. |
| Aláírás helye | Bukarest |
| Aláírók |  Román Királyság
_crowned.svg){kind=small} Olasz Királyság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bukaresti szerződés (1916) témájú médiaállományokat. | |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
(az 1916-os szerződésben még nem ígérték Besszarábiát Romániának).
A bukaresti szerződés a Román Királyság és az Antant hatalmak között jött létre, amelyet 1916. augusztus 17-én írtak alá a román fővárosban.[1] A szerződés meghatározta azokat a feltételeket, amelyek szerint Románia véget vet kétéves semlegességének, hadat üzen az antanthatalmak ellenségeinek és azonnal csatlakozik a világháborúhoz az Antant oldalán. Románia a háborúba lépésé feltételeként az Osztrák–Magyar Monarchia tartományaiból igényelt területeket és erre a szerződésben ígéretet is kapott. Az aláírók kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a szerződés tartalmát titokban tartják, amíg az európai nagy háborút lezáró általános békemegállapodást meg nem kötik; egyben egyenlő jogokat biztosítanak a majdani béketárgyalásokon a román félnek a többi szerződővel.
A tárgyalások
[szerkesztés]1915-ben Christopher Thomson alezredest –aki folyékonyan tudott franciául- Bukarestbe küldték brit katonai attaséként Kitchener hadügyminiszter kezdeményezésére, hogy Romániát vegye rá a háborúba lépésre. Az alezredes -miután felmérte a román erőket- arra a következtetésre jutott, hogy az Ausztria-Magyarország, Bulgária és Törökország elleni három frontos háborúra a teljesen felkészületlen és rosszul felfegyverzett román hadsereg inkább csak terhet jelentene, mint igazi segítséget az Antant hatalmaknak. Ezt a megállapítást a Whitehall(en) figyelmen kívül hagyta birodalmi érdekből és 1916. augusztus 13-án (előzetes) katonai egyezményt írtak alá Romániával.[2] Thompsont a Brit Katonai Misszió vezetőjévé nevezték ki.
A feltételek
[szerkesztés]A szerződésben rögzítik a pontos határokat: a háború előtti Románia határait biztosítják (I. cikkely) és ehhez hozzácsatolják azokat a területeket, amelyeket Ausztriától-Magyarországtól a IV. cikkelyben leírt határvonalig meghatároznak:[3]
| „ | Ez a határvonal a jelenlegi határ Prutnál lévő pontjánál kezdődik, amelyik Románia és Oroszország határát jelenti Novoselitza(uk) közelében; majd a Prut folyását követi Galícia határáig, a Prut és a Caremos(uk) összefolyásáig. Ezután a határvonal követi Galicia és Bukovina, majd Galicia és Magyarország határát Slogig (1655-ös magaslat). E magaslati ponttól a Tisza és a Visó vízválasztóján halad Trebusa községig, amíg eléri a Tiszát, innen a folyó jobb partján halad addig a határ, amíg a Visó egyesül a Tiszával. Ettől a ponttól kezdve lefelé a Tisza folyását követi a határ, egészen a Szamos beömlése után négy kilométerre található pontig - ez Vásárosnaményt Romániához csatolja- majd dél-délnyugati irányba Debrecentől hat kilométerre keletre található pontig tart. Irányát folytatja a határvonal a Körösig, majd a Fehér-Körös és a Sebes-Körös egyesülése után három kilométerre lévő pontig; innen Orosháza és Békéssámson községektől nyugatabbra, Szegedtől északra húzódik tovább, ahol egy kisebb ívet ír le és Algyőnél eléri a Tiszát. Ettől kezdve mindenütt a Tisza sodorvonalában halad a határ, egészen a Dunába ömléséig és végül a Duna vonalát követi Románia jelenlegi határáig. | ” |
A román hadsereg támadása
[szerkesztés]Képtár
[szerkesztés]-
A politikai rész
(1. oldal) -
A politikai rész
(2. oldal) -
A politikai rész
(3. oldal) -
A katonai rész
(1. oldal) -
A katonai rész
(2. oldal) -
A katonai rész
(3. oldal)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Constantin Kirițescu, "Istoria războiului pentru întregirea României: 1916-1919", 1922, o. 179
- ↑ Masefield, Sir Peter G: To Ride the Storm: The Story of the Airship R.101, pp. 16–17 (1982, William Kimber, London) ISBN 0-7183-0068-8
- ↑ Charles Upson Clark. United Roumania. Ayer Publishing, 134–135. o. [1932; with the title Greater Roumania] (1971). ISBN 978-0-405-02741-3
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Treaty of Bucharest (1916) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Hajdu Tibor: Trianon alternatívája
- Rubicon: 1916. augusztus 17-i bukaresti titkos szerződés megkötése
- Magyar huszárok Bukarestben
- Titkos szerződések az I. világháború során
További információk
[szerkesztés]- Ormos Mária: Padovától Trianonig: 1918-1920
- Ormos Mária: Világháború és forradalmak: 1914-1919
- Romania's Declaration of War with Austria-Hungary (angol)
- History of Romania: Primary Documents (angol)
- Diplomatic battle of Romania (angol)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.png){kind=small}
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
