A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Budavári sikló
Budavári sikló siklóvasút
a vállalat logója
Történeti adatok
Státusz:	aktív
Első üzemnap:	1870. március 2., 1986. június 4.
Utolsó üzemnap:	1944
Üzemi adatok
Ország:	Magyarország
Település:	Budapest
Üzemeltető:	BKV Zrt.
Végállomások
Induló állomás:	Szent György tér
Érkező állomás:	Clark Ádám tér
Útvonaladatok
I→É É→I Vonalhossz (km): 0,095 0,095 Megállóhelyek (db): 2 2 Menetidő (perc): ~2 ~2
Járatadatok
Üzemidő: tanévben tanszünetben hétfő: 7.30–22.00 7.30–22.00 kedd: 7.30–22.00 7.30–22.00 szerda: 7.30–22.00 7.30–22.00 csütörtök: 7.30–22.00 7.30–22.00 péntek: 7.30–22.00 7.30–22.00 szombat: 7.30–22.00 7.30–22.00 vasárnap: 7.30–22.00 7.30–22.00
Kapcsolódó vonalak
Hálózat:	Budapest tömegközlekedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Budavári sikló témájú médiaállományokat.

A Budavári sikló (korábban Budai Hegypálya vagy Budavári Gőzsikló) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

A Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között helyezkedik el.

Az eredetileg gőzüzemű siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. A drótkötél-rendszer alapján Vignol-féle síneken létesített pálya 30 foknyi lejtéssel épült 182 000 forint költségen.^[1] 1870. március 2-án avatták fel, második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. Nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a gőzgép épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT 1948–49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a Budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: 1962-ben az újjáépítését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd 1965-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről. Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére 1972-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. 1978-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a BKV-ra bízták. 1975. április 2-tól 1985. január 31-ig Ikarus 211-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között jártak „V” jelzéssel.

A műemlékvédelmi felügyelőség 1983-ban hozott döntést a Takács Ákos és LÁszló Zoltán vezetése mellett zajló újjáépítésre. 1986. június 4-én nyitották meg ismét.^[2] Napjainkban az utaslétszám évente átlagosan 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.

2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik kocsi (Margit) is követte.^[forrás?] A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak.

A soron következő felújítás 2021. szeptember 1-én kezdődött. Ekkor a sikló két járművét ismét elszállították a felújításra és ezúttal kicserélték a sínszálakat is. A felújított kocsikat december 16-án szállították vissza, majd a sikló üzeme 2022. február 8-tól indult.^[3][4]

Útvonaldiagram

Jelmagyarázat Szent György tér Clark Ádám tér

• A pálya hosszúsága: 95 méter. Az alsó és felső állomás közötti szintkülönbség: 50 méter.
• A sikló két kocsija ingajelleggel van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. A két jármű befogadóképessége: 24 utas.
• A jelenlegi szerkezet 3 m/s sebességűre lett kiépítve. Ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
• A sikló is normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű. A mai járművek alvázait régi BHÉV alkatrészekből építették; a csapágyfedelek feliratai is erről tanúskodnak.
• Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson állt. Az újjáépítés óta a szerkezetet egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből.
• A két kocsi nevet és pályaszámot kapott: az Alagút felőli északi pályán a BS1 „Margit”, a déli oldalon a BS2 „Gellért” közlekedik.^[5]
• A megnyitás óta naponta 7:30 és 22:00 között szállít utasokat. Minden páratlan hét hétfőjén karbantartást végeznek a szakemberek, de ilyenkor is a téli időszakban 15 órakor, forgalmasabb időben 9 óra környékén már igénybe vehető a közlekedési eszköz.
• A kéthetenként esedékes karbantartáson kívül tavasszal és ősszel általában 5-5 napra áll le a közlekedés, hogy az aktuális munkákat el tudják végezni.

• 
  A BS1 „Margit” kocsi és a budapesti panoráma
• 
  A kocsik

• Menetrend PDF – BKK.hu
• Fónagy Zoltán: Budavári Sikló A budai vár című digitális adatbázisban
• BKV Zrt., közlemények: Húsz éve nyitották meg újra a Budavári Siklót
• A vasútbarát.hu a Siklóról
• A Sikló a Vendégváró honlapján
• Siklóvasút.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Tisztelet a Siklónak – Népszabadság, 2011. június 1.
• Petrik Ottó: 100 éves a Budai Hegypálya; Magyar Vasútmodellezők és Vasútbarátok Országos Egyesülete, Bp., 1970 (A Magyar Vasútmodellezők és Vasútbarátok Országos Egyesületének szakmai füzetei. Vasutak világa)

Sablon:Budapest tömegközlekedése m v sz Budapest tömegközlekedése
Hálózatok	Autóbusz Éjszakai autóbusz Hajó HÉV Metró Trolibusz Villamos
Különleges vasutak	Fogaskerekű (60-as villamosvonal) Széchenyi-hegyi Gyermekvasút Libegő Budavári sikló
Időszaki/turisztikai jellegű szolgáltatások	Budapesti nosztalgiajáratok Adventi fénytrolibuszok Karácsonyi fényvillamosok Múzeumbuszok
Pályaudvarok	Déli Ferencváros Kelenföld Keleti Kőbánya-Kispest Nyugati Rákosrendező
Szolgáltatók	ArrivaBus Kft. BKV Zrt. MÁV-START Zrt. MÁV-HÉV Zrt. Volánbusz Zrt.

Sablon:Magyarország közlekedési hálózatai m v sz Magyarország közlekedési hálózatai
Metró	Jelenlegi Budapest
Villamos	Jelenlegi Budapest Debrecen Hódmezővásárhely (Kassa) Miskolc (Nagyvárad) (Pozsony) Szeged Megszűnt (Nagyszeben)(wd) Nyíregyháza Pécs Sopron Szombathely (Szabadka)(wd) (Újvidék)(wd)
Trolibusz	Jelenlegi Budapest Debrecen (Pozsony) Szeged
Városi sikló	Jelenlegi Budapest
Libegő	Jelenlegi Budapesti libegő Zempléni libegő Lillafüredi libegő Mátrai libegő Eplényi libegő Tervezett Avasi libegő
Egyéb	Magyarország nemzetközi repülőterei Magyarország kisvasútjai Budapest vasútállomásai Budapesti vasúti épületek és épületegyüttesek listája Budapesti tömegközlekedési épületek és épületegyüttesek listája Budapesti villamoskocsiszínek listája
A zárójelben lévő városok ma már nem tartoznak Magyarországhoz.