Budapest-Dunapart teherpályaudvar
| Budapest-Dunapart teherpályaudvar | |
 | |
| A Dunaparti teherpályaudvar részlete az Összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve (1989) | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Budapest IX. kerülete |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1880–1883 |
| Megnyitás | 1883 (vagy 1879) |
| Bezárás ideje | 1992 |
| Lebontás éve | 1992 |
| Építési stílus | eklektika |
| Felhasználási terület | teherpályaudvar |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″47.472000°N 19.070330°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″47.472000°N 19.070330°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Dunapart teherpályaudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Budapest-Dunapart teherpályaudvar, olykor MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara gyakran csak Dunaparti teherpályaudvar egy mára már megszűnt budapesti pályaudvar volt.
Története
[szerkesztés]Budapest vasúthálózatának jelentős része a 19. század második felében épült ki. Ebben az időszakban merült fel az igény a mai Soroksári út térségében egy nagy teherpályaudvar létesítésére. A komplexumot 1880 és 1883 között (más források szerint 1879-ben)[1] építették a Boráros tér - Soroksári út - Körvasút - Duna által határolt területen. A Duna bal partján a függőleges partfal 1882-1884 között épült.[2][3][4] (A Petőfi híd ekkor még nem létezett, 1930-1937 között tartott a kivitelezése.) Fontos volt abból szempontból is, hogy segítette a környező gyáripar kibontakozását, számos üzembe iparvágány vezetését tette lehetővé. Iparvágány szolgálta ki az ugyancsak az 1880-as években épült hatalmas gabonaraktárat, az úgynevezett Elevátor-házat,[5] és a Fővámház udvarán lévő Budapest-Fővámház teherpályaudvart[6] is. Az 1900-as évek első évtizedében évente mintegy 110 ezer vagonnyi áru fordult meg itt, nagyjából 9 millió mázsát megmozgatva.[1]
A pályaudvar fénykorát az első világháború idejéig (1914–1918) élte, ezt követően a visszaszoruló malomipar következtében kezdte elveszteni a jelentőségét. Az 1930-as években elbontották a Budapest-Fővámház teherpályaudvarhoz és a Nagyvásárcsarnokhoz tartozó iparvágányt. Ennek ellenére évi forgalma több, mint 300 000 tonna volt. A második világháborúban a pályaudvar raktárainak nagy része elpusztult, és az Elevátor-ház is kiégett. (Később elbontották.)[5]
Az 1950-es években a csepeli HÉV vágányainak kiépülése miatt csökkent a pályaudvar területe. Ennek ellenére a létesítmény a rendszerváltásig megszakítás nélkül üzemelt tovább. Az 1990-es évekre erősen leromlott az állapota. Megszüntetése az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállítás kapcsán merült fel. A pályaudvar 1992 júliusától kiürítették, majd ősszel nekiláttak az elbontásának is. November közepén a terület átadásra került az Expo számára. A világkiállítás végül nem valósult meg Budapesten. A területen később a Millenniumi városközpont épült ki számos lakó- és irodaházzal, több kulturális létesítménnyel.[5] A felszámolt teherpályaudvar déli részén 2002-ben átadták a Nemzeti Színházat, majd 2005-ben pedig a Művészetek Palotáját.[7]
Az 1992-ben felszámolt teherpályaudvart a Ferencvárosi pályaudvarral és a Soroksári út vasútállomással összekötő két vontatóvágány maradványait 2001-2006 között a Csepeli HÉV üzemi menetek számára használta. 2003-2005 között pedig a Nemzeti Színház közönségét szállító különvonatok közlekedtek rajtuk. 2006-ban a Kvassay Jenő út szélesítése és a Könyves Kálmán körútig történő kiépítése miatt a két vágányt végleg elbontották.[8]
Részei
[szerkesztés]A pályaudvaron a következő objektumokat építették ki:[1]
- a raktározásra, áruszállításra 17, egyenként 100 méter hosszú, 15 méter széles raktárépület
- a szabad tárolásra két nagy nyílt rakodó
- a vágányok mentén pedig külön szabad rakodóhelyek
- az átmeneti forgalom számára hat faraktár
- gőzenergiával működő daruk
- egy hivatali épület
- több lakóépület
- egy lokomotívszín 4 mozdony számára
- egy nagy és több kisebb fordítókorong
- egy széntározó
- több kisebb melléképület
Iparvágányok a pályaudvarról
[szerkesztés]
A mai Petőfi hídtól északra:
A mai Petőfi hídtól délre:
- Pesti Molnárok és Sütők Részvénytársaság gőzmalma[11]
- Gizella-malom[11]
- Concordia Gőzmalom Rt.[11]
- Hedrich & Strauss Királymalma[11]
- Magyar Élelmiszer Szállító Rt.[11]
- Hungária Árpagyöngy- és Köleskásagyár Rt. (Hungária-malom)[11]
- Hűtőház (Nádasdy utca)[12][13]
- Budapesti Csokoládégyár[12]
- Budapesti Marhaközvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat[5][14]
A mai Rákóczi hídtól délre:
- Flóra Gyertyagyár[11][12]
- Erőtakarmánygyár (Spódiumgyár, Csontlisztgyár)[9][11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c https://pestbuda.hu/cikk/20201117_egykor_teherpalyaudvar_volt_ma_millenniumi_varoskozpont
- ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
- ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizek
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ a b c d https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/index.html
- ↑ Domonkos Csaba: Egy megszűnt teherpályaudvar a főváros kellős közepén, 2024. január 16. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
- ↑ Ha a 201-es váltó mesélni tudna - Indóház Online, 2015.04.05.
- ↑ Készül a Kvassay áttörés - Népszabadság archívum, 2006.11.25.
- ↑ a b c d Budapest (1908) • Budapest közigazgatási térképsorozata
- ↑ A Dunaparti teherpályaudvar elrendezése 1908-ban
- ↑ a b c d e f g h A pályaudvar és környezetének sematikus elrendezése 1921-ben
- ↑ a b c A terület ábrázolása egy 1960. körüli térképen
- ↑ Budapest (1918-46) • Budapest kataszteri térképsorozata az 1918 és 1946 közötti időszakból
- ↑ A közvágóhídi iparvágány létesítési helyszínrajza
Egyéb hivatkozások
[szerkesztés]- http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bpdt
- https://maps.arcanum.com/hu/browse/city/budapest/
- https://altmarius.ning.com/profiles/blogs/egykor-teherpalyaudvar-volt-ma-millenniumi-varoskozpont-1
Videófelvételek
[szerkesztés]
Ferencvárosi séták – Dunapart Teherpályaudvar – Youtube.com, Közzététel: 2017. máj. 16.
| 1-es vonal | |
|---|---|
| 2-es vonal | |
| 30-as vonal |
|
| 40-es vonal | |
| 70-es vonal | |
| 71-es vonal | |
| 80-as vonal | |
| 100-as vonal | |
| 120a vonal | |
| 142-es vonal | |
| 150-es vonal | |
| Körvasút |
|
| Egyéb |
|
| Hálózatok | |
|---|---|
| Különleges vasutak |
|
| Időszaki/turisztikai jellegű szolgáltatások | |
| Pályaudvarok | |
| Szolgáltatók | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
