Bruck an der Leitha
| Bruck an der Leitha | |||
 | |||
| Bruck főtere és a Szentháromság-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bruck an der Leitha-i járás | ||
| Irányítószám | 2460 | ||
| Körzethívószám | 02162 | ||
| Forgalmi rendszám | BL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7887 fő (2016. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 156 m | ||
| Terület | 23,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′ 32″, k. h. 16° 46′ 44″48.025500°N 16.778972°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 32″, k. h. 16° 46′ 44″48.025500°N 16.778972°E | |||
| Bruck an der Leitha weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bruck an der Leitha témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bruck an der Leitha (magyarul Lajtabruck, szlovákul Most nad Litavou) osztrák város, Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásának székhelye. 2022 januárjában 8186 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Bruck an der Leitha a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Lajta-hegység lábánál, a Lajta folyó bal partján. Területének 3,9%-a erdő, 68,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két település tartozik: Bruck an der Leitha (7032 lakos 2022-ben) és Wilfleinsdorf (1154 lakos).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Lajtasomorja, nyugatra Trautmannsdorf an der Leitha, északra Göttlesbrunn-Arbesthal és Höflein, északkeletre Rohrau, délnyugatra Pándorfalu, délre Királyhida (utóbbi kettő Burgenlandban).
Története
[szerkesztés].JPG)
Bruckot 1074-ben említik először Aschirichesprucca néven. In 1239-ben városjogot kapott. 1276-ban Habsburg Rudolf engedélyezte számára a vámjövedelmek egy részének megtartását. A közvetlenül az osztrák-magyar határon fekvő várost 1484-ben Mátyás király hadai Dávidházy István vezetésével megszállták. 1490-ben I. Miksa császár visszafoglalta Bruckot és a helyi polgárok foglyul ejtették a magyarok parancsnokát.
Bécs 1529-es első török ostroma során a várost kifosztották. 1546-ban IV. Leonhard von Harrach gróf szerezte meg a város birtokjogát és leszármazottai egészen a 19. századig Bruck hűbérurai maradtak. Bécs második, 1683-as ostroma után a polgárok 1694-ben felállították a főtéren a Szentháromság-oszlopot, hogy hálát adjanak az Úrnak a törökök felett aratott győzelemért. Ugyanebben az évben kezdték el az új barokk templom építését, amely 1702-ben készült el (illetve 1738-ban kibővítették). 1707-ben Aloys Thomas von Harrach gróf megkezdte Prugg várának átépítését barokk kastéllyá.
Miután 1863-ban a hadsereg ideiglenes sátortáborban hat dandárt helyezett el a város mellett, a brucki polgárság rájött, milyen üzlet rejlik a katonaság jelenlétében és egy jelentős területet felajánlott a hadügyminisztériumnak állandó katonai tábor létesítésére. A Lajta jobb, "magyar" oldalán felhúzott barakktáborban több ezredet, többek között a bosnyák gyalogságot szállásolták el.
A tábor területén az első világháborúban háromezer fős hadifogolytábort létesítettek, amelyet az ausztrofasizmus idején büntetőtáborként, a nemzetiszocialista kormányzat idejében pedig ismét hadifogolytáborként hasznosítottak. Utóbbi, a Stalag XVII volt a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb ilyen létesítménye, 73 ezer embert tartottak itt fogva.
1944 októberétől Bruckban szállásolták el a délkeleti védműveken dolgoztatott magyar zsidó kényszermunkásokat. December 5. és 1945. március 26. között 155-en vesztették életüket a hidegtől, éhezéstől, kimerültségtől. Március végén a zsidókat egy halálmenetben a mauthauseni koncentrációs táborba szállították át.
1971-ben a szomszédos Wilfleinsdorf községet Bruckhoz csatolták.
Lakosság
[szerkesztés]A Bruck an der Leitha-i önkormányzat területén 2022 januárjában 8186 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 82,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 10% az új EU-tagállamokból érkezett. 4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 73,7%-a római katolikusnak, 8,5% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,5% mohamedánnak, 11,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92%) mellett a magyarok (1,9%) és a szerbek (1,2%) alkották.
A népesség változása:
| Lakosok száma | 7587 | 7887 | 7988 |
| 2005 | 2016 | 2018 |
Látnivalók
[szerkesztés]
- Prugg kastélya
- a Szentháromság-plébániatemplom
- a wilfleinsdorfi Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
- a volt zsinagóga
- a Steinmetz-ház
- a régi városfal maradványai, köztük az ún. Magyar-torony
- különböző múzeumok (vármúzeum, egyházközségi múzeum, madármúzeum, néprajzi múzeum, tűzoltómúzeum)
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Bruckmühl (Németország)
Híres bruckiak
[szerkesztés]- Anton Stadler (1753–1812), zenész, Mozart barátja
- Franz von John (1815–1876), hadügyminiszter
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
Források
[szerkesztés]- Laurenz Pröll: Die Gegenreformation in der l.-f. Stadt Bruck a. d. L., ein typisches Bild, nach den Aufzeichnungen des Stadtschreibers Georg Khirmair. Wien 1897.
- Josef Christelbauer: Geschichte der Stadt Bruck an der Leitha. Ein Beitrag zur Förderung der Heimatkunde. Bruck an der Leitha 1920.
- Josef Grubmüller: Hervorragende Persönlichkeiten (von Bruck an der Leitha). In: Bezirksschulrat Bruck an der Leitha (Hrsg.), Teil 3, S. 423 ff.
- Rudolf Stadlmayer: Bruck an der Leitha. 60 Jahre Zeitgeschehen 1918–1978. Selbstverlag der Gemeinde, 1982.
- Petra Weiß: Bruck a. d. Leitha von 1867 bis 1918 mit besonderer Berücksichtigung des Brucker Lagers. Diplomarbeit an der Universität Wien, 1993.
- Rudolf Stadlmayer (Hrsg.): Bruck an der Leitha. Brucker Alltag in vergangenen Jahrhunderten. Selbstverlag der Stadtgemeinde Bruck an der Leitha, 1998.
- Petra Weiß: Bruck an der Leitha anno ’45 *1945. Kriegsende und Besatzungszeit am Beispiel einer niederösterreichischen Kleinstadt. Dissertation an der Universität Wien, 1998.
- Irmtraut Karlsson, Petra Weiß: Die Toten von Bruck – Dokumente erzählen Geschichte. Kral-Verlag, Berndorf 2008, ISBN 978-3-902447-43-2.
- A település honlapja
- 30710 – Hainburg a.d. Donau Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bruck an der Leitha című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 | Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Öpfingen · Oberdischingen · Erbach an der Donau · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Höchstädt an der Donau · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Neustadt an der Donau · Kelheim · Regensburg · Straubing · Bogen · Deggendorf · Osterhofen · Vilshofen · Passau |
|---|---|
 | Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg |
 | |
 | Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Tát · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
