Brazília szerepvállalása az első világháborúban 1917-ben kezdődött az antanthatalmak oldalán, addig semlegesnek deklarálta magát. Az akkori brazil miniszterelnök, Venceslau Brás azért hozta meg a döntést a háborúba való belépésről, mert a német korlátlan tengeralattjáró-háború nagy veszteséget okozott az ország tengerentúli kereskedelmében.

Miután 1889. november 15-én Brazíliában kikiáltották a köztársaságot, az ország gyorsan fejlődve Dél-Amerika egyik legerősebb államává emelkedett. A fejlődéssel együtt járt a kereskedelem ugrásszerű növekedése is, ez főleg a tengeren át való importot és exportot jelentette. Brazília a háború kitörése után nem sokkal, 1914. augusztus 4-én bejelentette semlegességét. 1916 közepén viszont a Rio Branco nevű semleges brazil hajót megtorpedózta egy német tengeralattjáró. A hajónak főleg angol és norvég matrózai voltak, de az országban nagy felindulást okozott az eset, habár ez még nem jelentett hadiállapotot a két ország között. Viszont a korlátlan tengeralattjáró-háború elindításával a brazil gazdaság kilátásai romlani kezdtek, ugyanis a gazdaság nagy része a tengeri kereskedelemtől függött, főleg a latex és a kávé kereskedelméből.

A helyzet fokozatosan romlott, majd egy kávészállítmánnyal teli semleges brazil gőzöst süllyesztettek el a németek Franciaország közelében 1917. április 5-én. Erre tiltakozások és tüntetések törtek ki a fővárosban. Először békésen tiltakoztak a tüntetők, majd a német és német származású boltosokra támadtak. Nem sokkal ezután lemondott a külügyminiszter is. Német boltokat és szállókat, sőt iskolákat rongáltak meg. Más városokban is kitörtek tüntetések és sztrájkokat is hirdettek. A német tengerészeti erők sorra támadták meg a semleges brazil szállítóhajókat és sokat el is süllyesztettek közülük.

1917. április 11-én Brazília minden diplomáciai kapcsolatot megszakított a Német Birodalommal, a következő hónapokban pedig 42 német hajót lefoglaltak. Október 23-án a Macau brazil áruszállító hajót a spanyol partok mellett elsüllyesztette az U-93-as német tengeralattjáró, valamint fogságba ejtette a hajó kapitányát. Miután egyre több összetűzés történt a két fél között a tengeren, 1917. július 28-án Brazília deklarálta a hadüzenetet a központi hatalmak ellen.

A hadüzenet után a brazil hadiflotta hadihajói járőröztek az Atlanti-óceánon és Afrika körül, részt vállalva a német tengeralattjárók elleni háborús küzdelmeiben. Brazília polgári és katonai orvosokból álló missziót küldött az európai frontra. Ezenfelül küldtek még néhány brazil pilótát is, akik a Francia Légierőnél teljesítettek szolgálatot. A brazil hadiflotta több hajója az afrikai partok közelében cirkált, köztük két nagy csatahajó és két cirkáló is. Próbálkozásaik ellenére a brazil erők nem tudtak jelentős mértékben harcba szállni, az ipari infrastruktúra elmaradottsága és a belső problémák miatt. A brazil kormány ennek ellenére egy kis létszámú haderőt, a Brazil Expedíciós Hadsereget küldte Európába.

A brazil kormány képviselői is részt vettek a Versailles-i békeszerződés aláírásában és az ország alapító tagja volt a Népszövetségnek. A háború azonban maradandó kárt okozott az ország gazdaságában.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brazil during World War I című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Szilágyi Ágnes Judit: Az európai nagy háború hatása a brazíliai társadalmi mozgalmakra (1917-1920). In Sorsok, frontok, eszmék. Tanulmányok az első világháború 100. évfordulójára. Szerk. Majoros István, Antal Gábor, Hevő Péter, M. Madarász Anita. Budapest: ELTE BTK. 2015. 633–643. o. ISBN 9789632845821 Hozzáférés: 2019. február 6.  

Sablon:Brazília az első világháborúban m v sz Brazília az első világháborúban
Események	Korlátlan tengeralattjáró-háború •  Brazília hadba lépése (1917)
Egységek	Brazil orvosi misszió •  Brazil Expedíciós Hadsereg
Személyek	Venceslau Brás •  Pedro Max Fernando Frontin •  Lauro Müller •  Epitácio Pessoa

Sablon:Első világháború m v sz Első világháború
Színterek	Kezdetek Az első világháború okai Szarajevói merénylet Júliusi ultimátum Fő hadszínterek Nyugati front Keleti front Olasz front Gallipoli Palesztinai front Mezopotámiai front Kaukázusi front Balkáni front Román front Atlanti csata Egyéb hadszínterek Afrika Távol-Kelet és Óceánia
Fontosabb események	Szárazföldi csaták Tengeri csaták Légi csaták Kriptográfia Fontosabb személyiségek Harci gáz Vasútvonalak Haditechnika Állóháború Polgári áldozatok Örmény népirtás Asszír népirtás Utóélet Következmények Emberveszteségek Breszt-litovszki béke Bukaresti béke Párizsi békekonferencia Versailles-i békeszerződés Saint Germain-i békeszerződés Neuillyi béke Trianoni béke Sèvres-i békeszerződés Lausanne-i békeszerződés Népszövetség
Nagyobb csaták	1914 Liège-i csata Tannenbergi csata Szerbia inváziója Az első marne-i csata I. ypres-i csata I. arrasi csata Sarıkamışi csata 1915 Mezopotámiai front Gallipoli II. ypres-i csata Olaszország hadba lép Isonzói csaták Szerbia elfoglalása 1916 Verduni csata Somme-i csata Skagerraki/Jütlandi csata Bruszilov-offenzíva Bukaresti csata Románia elfoglalása Kút ostroma Arab lázadók 1917 II. arrasi csata Otrantói csata III. ypres-i csata Caporettói áttörés Palesztinai front Bagdad elfoglalása 1918 Tavaszi offenzíva Második piavei csata 100 napos offenzíva Meuse–Argonne offenzíva Vittorio Venetó-i csata Német fegyverszünet Osztrák-magyar fegyverszünet Török fegyverszünet
A háború résztvevői	Antanthatalmak Orosz Birodalom  · Franciaország  · Egyesült Királyság  · Ausztrália  · Dél-afrikai Unió  · Kanada  · Brit India  · Új-Zéland  · Új-Fundland  · Olasz Királyság  · Román Királyság  · Egyesült Államok  · Szerbia  · Portugália  · Kína  · Japán  · Belgium  · Montenegró  · Görögország  · Örményország  · és a többi… Központi hatalmak Német Birodalom  · Osztrák–Magyar Monarchia  · Oszmán Birodalom  · Bulgária
Kapcsolódó szócikkek	Lövészárok Lövészárok-hadviselés Luxemburg megszállása Nők szerepe Irodalom Totális háború Spanyolnátha Veteránok Egyéb konfliktusok Mexikói forradalom Első Balkán-háború Második Balkán-háború Búr forradalom A húsvéti felkelés Orosz forradalom Oroszországi polgárháború Finn polgárháború Nagy-lengyelországi felkelés (1918–1919) Lengyel–szovjet háború Ír függetlenségi háború Ír polgárháború Török függetlenségi háború 1918–19-es németországi forradalom Sziléziai felkelések 1919-es magyar–román háború Nyugat-magyarországi felkelés 1919-es csehszlovák–lengyel háború Lengyel–litván háború 1921-es olasz–jugoszláv háború