Bornholm
| Bornholm | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Dánia |
| Régió | Hovedstaden |
| Község | Bornholm |
| Legnagyobb település | Rønne |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 39 632 fő (2018. jan. 1.) |
| Rønne népessége | 13 759 fő (2024. jan. 1.) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 588,36 km² |
| Legmagasabb pont | Rytterknægten (162 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Bornholm
Pozíció Dánia térképén
| |
 é. sz. 55° 07′ 30″, k. h. 14° 55′ 00″55.125000°N 14.916667°EKoordináták: é. sz. 55° 07′ 30″, k. h. 14° 55′ 00″55.125000°N 14.916667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bornholm témájú médiaállományokat. | |
Bornholm Dániához tartozó sziget a Balti-tengerben.
Földrajz
[szerkesztés]A sziget a Balti-tengerben, Dániától keletre, Svédországtól délre és Lengyelországtól északra fekszik.
A három apró szigetből álló, Ertholmene nevű szigetcsoport Bornholmtól 18 km-re északkeletre található.
Történelem
[szerkesztés]Stratégiai fekvése miatt a sziget állandó versengés tárgya volt. Legtöbbször Dániához tartozott, de volt Lübeck és Svédország birtokában is. A Hammershus várrom a sziget északnyugati csúcsán bizonyítja Bornholm stratégiai jelentőségét, mivel Észak-Európa legnagyobb erődje található itt.
A II. világháború alatt 1945. február és május között 12 000 magyar katonát vezényeltek Dániába. Feladatuk volt az orosz és a nyugati frontra átirányított német katonák helyének átvétele, és gyakorlatilag őrző feladatokat folytattak a német megszállók parancsnoksága alatt. A megbízhatatlan szövetségesnek tartott magyaroknak a németek nem mertek fontos katonai feladatokat adni: vasutakat és hidakat őriztek, néha pedig egyszerű munkaszolgálatos feladatokra küldték őket. A Bornholm szigeten állomásozó katonák többek között a mai Bornholm repülőtérétől délkeletre, a mai Rønne településhez tartozó Arnager kicsiny halászfalu erdőültetvényében, földből készült kunyhóban laktak. Pár nappal a német kapituláció után szovjet munkaszolgálatra vezényelték őket. A magyar katonák ezt követően szibériai hadifogságba kerültek és csak kevesen tértek haza.[1] A szovjet katonák 1946-ben hagyták el a szigetet.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]A sziget egyetlen községet alkot, székhelye és a legnagyobb település Rønne.
Gazdaság
[szerkesztés]
A legfontosabb gazdasági ágazatok a halászat, a kézműipar (például üvegművesség és a helyben kitermelt agyagot felhasználó fazekasság) és a tejelő állattartás. A nyári időszakban az idegenforgalom is jelentős.
Nyelv
[szerkesztés]A sziget sajátos nyelvjárásáról is nevezetes. A bornholmi nyelvjárást (bornholmsk) általában a dán egy nyelvjárásának tekintik. Viszonylag több eltérést mutat a dán irodalmi nyelvtől, mint más nyelvjárások a Jüt-félszigeten és a környező szigeteken, ennek ellenére a különbségek nem markánsak. Bornholm távolabb fekszik Dániától és közelebb Svédországhoz, ezért a svéd nyelvhez, kiváltképpen Skåne nyelvjárásához már jóval közelebbinek mondható, ezért akadnak olyanok, akik svéd nyelvjárásnak tartják. Az izlandi és norvég nyelvekhez hasonlóan megtalálható benne a három nyelvtani nem, ami viszont a dán irodalmi nyelvben hiányzik.
A bornholmi megőrzésének fontosságát hangsúlyozza a Tonny Borrinjaland vezette autonomista mozgalom, amely széleskörű önrendelkezést akar a szigetnek. Borrinjaland még az Újszövetséget is lefordította bornholmira.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Søren Peder Sørensen (2012. május 11.). Magyar katonák Dániában. (Hozzáférés: 2014. február 28.)
További információk
[szerkesztés]- Bornhorm portál (dán)
- Idegenforgalmi információ (angol, német)
- Bornholm Múzeum (dán, angol, német)
A Balti-tenger térsége | ||
|---|---|---|
| Országok |  | |
| Szigetek | ||
| Öblök |
| |
| Szorosok |
| |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
