Blinken OSA Archívum
A Nyílt Társadalom Archívuma és a budapesti Cseh Központ közös kiállítása: A szabadság hangjai (Budapest, 2011)
Korábbi neve(i)	OSA Archívum ( – 2015. november 2.) Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (2015. november 3. – )
Alapítva	1995
Vezető	Rév István
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 12″47.5025, 19.053447.502500°N 19.053400°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 12″47.5025, 19.053447.502500°N 19.053400°E
A Blinken OSA Archívum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Blinken OSA Archívum témájú médiaállományokat.

A Blinken OSA Archívum, teljes nevén a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (röviden Blinken OSA az angol Blinken Open Society Archives-ból) a Közép-európai Egyetem részeként működő levéltár és könyvtár Budapest V. kerületében, Arany János u. 32. szám alatt. Gyűjteménye elsősorban a hidegháború időszakára és az emberi jogokra fókuszál, anyagai többek közt az egykori keleti blokk történetéhez, szamizdatokhoz, a propaganda történetéhez, illetve a háborús bűnökhöz kapcsolódnak. Továbbá a Blinken OSA a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Közép-európai Egyetem hivatalos archívuma.

Archívumi műhelye levéltári dokumentumok értékelésének, kontextusba helyezésének, bemutatásának és újrafelhasználásának új módjaival kísérletezik, mind szakmai, mind vállaltan aktivista szempontok mentén.^[1]Az archívumot Soros György alapította 1995-ben, és 1996-ban nyílt meg.^[2]

A Blinken OSA a Közép-európai Egyetem oktatási és kutatási tanszékeként is működik, és kurzusokat tartanak mesterszakos és PHD-hallgatóknak a levéltárak elméletéről és gyakorlatáról, a bizonyítékokról, emberi jogokról, dokumentumfilmekről, a 20. századi történelemről és a Hidegháború politikájáról.^[3]

Az intézmény Budapest belvárosában található a felújított, műemléki értékű Goldberger-házban, amelyet eredetileg a nagy múltú Goldberger Textilgyár számára építettek 1911-ben, majd az 1980-as években dollárboltként működött, ahol kizárólag devizáért lehetett vásárolni.^[4]

Az épület földszintjén található a Centrális Galéria,^[5] amely rendezvénytér az OSA nyilvánosan látogatható programjainak, kiállításainak és konferenciáinak a helyszíne.

A Blinken OSA által gondozott és hozzáférhetővé tett gyűjtemények több, mint 40 nyelven tartalmaznak anyagokat, és a II. világháborútól a jelenig tartó időszakot ölelik fel globális lefedettséggel, de különös hangsúllyal Kelet-közép Európára és az egykori Szovjetunióra. Beszerzési irányelveit tekintve a Blinken OSA igyekszik összegyűjteni és megőrizni a civil társadalom, az emberi jogi mozgalmak, a transznacionális és kormányzati szervezetek, a szociális és ellenállási mozgalmak dokumentumörökségét, illetve ismert ellenzéki és szociális aktivista emberek személyes iratait. Megalapítása óta a Blinken OSA közreműködött veszélyeztetett gyűjtemények megmentésében, és összekötő szerepet játszik abban, hogy közösségek és szupranacionális szervezetek szétszórt dokumentumöröksége kutathatóvá váljon. A Blinken OSA 2002 óta támogatja a nyílt hozzáférés alapelvét a régióban, és kezdeményezője információ- és szólásszabadsággal, nyílt sztenderdekkel, információs hozzáféréssel kapcsolatos projekteknek.^[1]

Az egykor müncheni és New York-i székhelyű Szabad Európa Rádió (SZER) Kutatóintézet archívuma képezi a Blinken OSA eredeti törzsgyűjeményét. Ide tartoznak az SZER belső kutatási kiadványai, amelyek az egyes nemzeti műsorszórások szerkesztőségeit támogatták; a célországok központi híradásainak átiratai;^[6][7][8] anonimizált interjúk kelet-európai emigránsokkal és utazókkal; közel az összes napi újság és magazin, amelyet Kelet-Európában vagy arról szólóan kiadtak 1951 és 1993 között; kelet-európai rádió- és tévéadások felvételei és átiratai; illetve egyéb, a műsorszóráshoz használt kiegészítő anyagok. A SZER Kutatóintézet utódja, az Open Media Research Institute szintén a Blinken OSÁ-nak adományozta gyűjteményét, így az archívum lett a 20. század második felének egyik legnagyobb tömegmédia-műveletének őrzője.^[9]

Egyéb hidegháborús gyűjteményeik között találhatóak az 1956-os forradalommal kapcsolatos anyagok, például a forradalom magyar menekültjeivel az Egyesült Államokban készített interjúk,^[10] az ENSZ magyar helyzetet vizsgáló Különbizottságának dokumentumai és hangfelvételei,^[11] állambiztonsági szervek hírszerzési anyagai,^[12] hidegháborús paranoia archívum,^[13][14] és kelet-európai szamizdatkiadványok, köztük a magyar, cseh és a lengyel underground anyagaival.^[15][16]

Az Blinken OSA különböző nemzetközi szervezetek anyagaival is bővíti gyűjteményét. Ilyen például a Európai Értelmiségieket Támogató Alapítvány, amely ösztöndíjakkal segítette az értelmiségi hálózatok kiépítését a Hidegháború alatt.^[17]

Számos jelentős korabeli ellenzéki és emigrált ember személyes iratait is a Blinken OSA őrzi, többek között Király Béla vezérezredes, Demszky Gábor,^[18] Krassó György, Kis János,^[19] Rajk László és Pető Iván anyagait, illetve olyan nemzetközi szakértők személyes iratait is, mint Alfred Reisch vagy David S. Rohde.

2012-ben a Blinken OSA megkapta a Magyar Közvéleménykutató Intézet anyagait,^[20] amely a szovjet blokk egyetlen közvéleménykutató-intézeteként működött.^[21]

Az archívumi állomány részét képezi még egy széles körű szöveges és képi gyűjtemény a kelet-európai szovjet rezsim összeomlása utáni átmenetről és a kommunizmus utóéletéről. Ezek között találhatók amatőrfilmek Magyarországról,^[22] Srebrenicáról,^[23] illetve a 90-es évek elejének magyar alternatív kultúráját megörökítő videófelvételek is.^[24]

A Blinken OSA állománya általánosságában kapcsolódik az emberi jogokhoz, azon belül pedig kifejezetten az emberi jogok súlyos megsértésére fókuszál. Megtalálható a gyűjteményben a londoni Index on Censorship-folyóirat^[25] és a Nemzetközi Helsinki Szövetség archívuma,^[26] az International Human Rights Law Institute Jugoszláv-konfliktussal kapcsolatos anyagai,^[27] valamint a bosznia-hercegovinai Főképviselő Hivatal dokumentumai, amely a daytoni békeszerződés életbe lépését felügyelte 1995-ben.^[28] Szintén a gyűjtemény része több ezer órányi dokumentumfilm, amatőr videó és propagandafilm, amelyet az International Monitor Institute állított össze, hogy dokumentálja az emberi jogok megsértését és a népirtást;^[29] és a New York-i emberi jogi szervezet, a WITNESS által készített felvételek.^[30]

A Blinken OSA a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezeteinek hivatalos archívumaként szolgál, mint például a Nyílt Társadalom Intézet Budapest, International Science Foundation, Cultural Initiative Russia, Forced Migration Project, Soros Foundation Hungary vagy a West Balkan Open Society Foundations. Egyéb, a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal kapcsolatos tevékenységük többek között az intézményi hálózat globális digitális adattárának működtetése, a nyilvántartásokkal kapcsolatos tanácsadás, adatkuráció és digitális megőrzés.

A Blinken OSA digitális állományában megtalálható többek között 117,200 tétel az egykori keleti blokk 1951 és 1994 közötti történetéből,^[31] köztük a SZER-gyűjtemény Europeana számára digitalizált részével, amely az Európai Unió által finanszírozott Europeana Heritage of People's Europe projekt részeként lett közzétéve.^[32]

Az archívum dolgozói több tematikus gyűjteményt is összeállítottak a digitális gyűjteményből. Ezek egyike az 1989: lesz-e? című online kiállítás, amely több, mint 10.000 elemet (fényképeket, videókat, szöveges dokumentumokat, hangfelvételeket) tartalmaz a rendszerváltáshoz kapcsolódóan.^[33]

A Blinken OSA nem korlátozza a gyűjteményeihez való hozzáférést állampolgárság vagy foglalkozás alapján. Az olvasóterem, mind online, mind fizikai formában, nyitva áll minden látogató számára.^[34] Az globális koronavírus-járvány, illetve a CEU Bécsbe költözése óta az archívum elindította a kérésre történő digitalizálási szolgáltatását.^[35]

A Blinken OSA nem-kölcsönző könyvtárában több, mint 40 nyelven találhatóak könyvek és folyóiratok az archívumi gyűjteménnyel összefüggésben az 1950-től napjainkig tartó korszakot lefedve.^[36] A könyvtári gyűjtemény nagyrészt a SZER és az Open Media Research Institute könyvtári gyűjteményeiből áll, illetve magánszemélyek és intézményi partnerek felajánlásaiból. Az itt található kiadványok elsősorban a közép- és kelet-európai régió és a Szovjetunió történelmével, kultúráival és politikájával foglalkoznak. Ezen felül a könyvtár gyűjteménye tartalmaz még nagyjából 40 000 újságot és szakfolyóiratot mikrofilmen és mikrolapon.

A különgyűjtemények közé tartozik a londoni Wiener Library Testaments to Holocaust elnevezésű gyűjteménye a nácizmus és az európai zsidóság történetéről,^[37] az 1968-as prágai tavasz anyagai, lengyel független kiadványok, az amerikai kormány dokumentumai a Szovjetunióról és Kelet-Európáról, illetve a SZER kiadványai.

Az épület földszintjén található. Az OSA nyilvánosan látogatható programjainak, kiállításainak és konferenciáinak a helyszíne.

A galéria egyik célja, hogy az archívumi gyűjteményt eljuttassa egy szélesebb közönséghez, és a történeti bizonyítékokat új kontextusba helyezve ösztönözze a nyilvános vitát a társadalmi és történelmi jelentőségű kérdésekről.^[38]

Jelentősebb kiállításaik között említhető A per,^[39] amely Nagy Imre és társai 1958-as titkos tárgyalásának és kivégzésének 50. évfordulója alkalmából készült történelmi rekonstrukció. A kiállításhoz kapcsolódóan lejátszották az archívumban a tárgyalás eddig nem publikus, 52 óra hosszú hanganyagát.^[40][41]

Egyéb kiállításaik többek között Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének 60. évfordulójára emlékeztek,^[42] amely során a Second Life virtuális világában újra felépítették Wallenberg irodáját a Svéd Nagykövetségen;^[43] rekonstruálták a boszniai szerb hadsereg által 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárlást, amely során 8000 muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg;^[44] bemutatták a második bécsi döntés következtében visszacsatolt Észak-Erdély korabeli fogadtatását a 60. évforduló alkalmából;^[45] valamint foglalkoztak a 2. magyar hadsereg vereségével a Don folyónál annak 70. évfordulóján.^[46]

2021-ben a Blinken OSA a Háttér Társasággal közösen elindította az Előbújó dokumentumok című online kiállítást, amely a közép- és délkelet-európai meleg és leszbikus mozgalmak történetét dolgozza fel.^[47]

A Blinken OSA kezdeményezésére indult el az évente megrendezett Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál,^[48] amely összes filmje megtalálható az archívum emberi jogi tematikájú dokumentumfilm-gyűjteményében. Szintén kezdeményezője a fővárosi házak történelmét évente megünneplő Budapest 100-nak,^[49][50] a Fortepan internetes fényképarchívumnak,^[51] illetve társkezdeményezője a Virtuális diamúzeumnak is.^[52]

2014-ben a Blinken OSA fő nyilvános programja a Csillagos Házak volt,^[53] amely a fennmaradó 1600 egykori budapesti csillagos házra fókuszált. Ezek a sárga csillaggal jelölt házak a zsidók számára kijelölt kötelező lakhelyek voltak 1944. június 21. és a gettó 1944 novemberi felépülte között. A projekt, ötvözve a hagyományos archívumi kutatást, a kortárs térképészetet és a crowdsourcing-technológiákat, a magyarországi Holokauszt 70. évfordulóján igyekezett bevonni a mostani lakókat, hogy közösen fedezzék fel Budapest történetének ezt a kevésbé ismert fejezetét.

Az archívumi projektjei mellett a Blinken OSA részt vett a Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezésben (Budapest Open Access Initiative),^[1] aláírói között volt az Open Document Format Alliance-nek,^[54] illetve a Párhuzamos Archívum alapítója,^[55] amely egy digitális bölcsészeti eszköz kutatóknak, hogy digitalizálják, felcímkézzék, kommentálják és hozzáférhetővé tegyék az archívum állományát. 2010-ben a Blinken OSA "kiszivárogtatott" a Párhuzamos Archívumon keresztül több ezer, korábban titkosított hidegháborús dokumentumot a gyűjteményéből.^[56]

A Blinken OSA résztvevője az MTA Szociológiai Intézete által vezetett 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelynek.^[57] A projekt célja a 20. századi magyar társadalomkutatás hangfelvételre rögzített interjúinak összegyűjtése, digitalizálása és közkinccsé tétele.

Az archívumban kutatók több ösztöndíjra is pályázhatnak az intézménynél, illetve a Nemzetközi Visegrád Alapítvány támogatását is megpályázhatják.^[58]

2021-től kezdve a Blinken OSA saját blogot vezet a 444.hu felületén Forrás. (forráspont) címen.^[59]

2010-ben a Blinken OSA elnyerte a magyar Pulitzer-emlékdíjat.^[60]

• Blinken OSA Archívum Archiválva 2011. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – hivatalos weboldal
• Forrás. – a Blinken OSA blogja a 444.hu-n
• Centrális Galéria Archiválva 2022. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
• Budapest 100
• Fortepan
• Párhuzamos Archívum
• Open Society Archives Budapest a Google Arts & Culture programjában