William Anders
Született	1933. október 17.[1][2][3][4][5] Brit Hongkong[6]
Elhunyt	2024. június 7. (90 évesen)[7][8] San Juan megye[8][9]
Iskolái	United States Naval Academy Harvard Business School
Rendfokozat	major general
Űrben töltött idő	8820 perc
Repülések	Apollo–8
Kitüntetései	Air Force Distinguished Service Medal Harmon Trophy National Aviation Hall of Fame NASA Distinguished Service Medal United States Astronaut Hall of Fame Hubbard Medal Air Force Commendation Medal International Space Hall of Fame Collier Trophy Dr. Robert H. Goddard Memorial Trophy International Air & Space Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz William Anders témájú médiaállományokat.

William (Bill) Alison Anders (Hongkong, 1933. október 17. – 2024. június 7.) amerikai űrhajós.

A haditengerészeti akadémia elvégzése után 1955-től repülőtiszt. Több mint 5000 órát repült. 1963-ban nukleáris mérnöki diplomát szerzett. 1963. október 17-től a harmadik amerikai csoportban kezdte meg az űrhajóskiképzést. 6 napot és 3 órát töltött a világűrben.

1969. szeptember 1-jén vonult vissza az űrhajózástól. 1976-1977 között oslói nagykövet volt. 1977-től az amerikai atomiparban töltött be vezető tisztséget.

• Apollo–8 (1968. december 21. – 1968. december 27.)

Anders a Gemini–11 tartalék pilótája 1966 szeptemberében.

Az Apollo–8 az első űrhajó, amely embereket – Frank Borman parancsnokot, James Lovell parancsnoki modul pilótát és William Anders holdkomppilótát – szállított Hold körüli pályára, amit tíz alkalommal került meg. Anders a küldetéssel "kiérdemelte" a holdkomp nélküli holdkomppilóta címet, mert az első működőképes leszállóegység csak a következő év tavaszára készült el, így ezen a repülésen azt egy kilenc tonnás "ballaszt" helyettesítette.

Az űrhajó legénységét a Time amerikai hetilap az 1968-as év embereivé választotta.

Anders az első holdraszálló misszió, az Apollo–11 tartalék parancsnokimodul-pilótája volt 1969 júliusában.

Még 1969-ben leszerelt a NASA űrhajóskötelékéből, 1978-tól a General Electric nukleáris termékágazatának alelnöke lett.

Anders 2024. június 7-én, 90 éves korában, a Jones-sziget és az Orcas-sziget között történt repülőgép-szerencsétlenségben halt meg. A repülőgép szemtanúk szerint a két sziget közötti repült, majd miután kigyulladt, elsüllyedt. Anders fia, Greg Anders megerősítette, hogy a baleset akkor történt, amikor apja a Heritage Flight Museum tulajdonában lévő T-34-es repülőgépet vezette.

A Hold túlsó oldalán egy 40 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• William Anders. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
• William Anders. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
• William Anders. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
• William Anders. windows2universe.org. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
• William Anders. jsc.nasa.gov. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
• Az Anders-kráter a Holdon William Anders. answers.com. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
• William Anders. about.com. [2007. május 13-i dátummal az A Time magazin "év embere"-listája eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)