A Bering-földhíd vagy Beringia Alaszkát és Kelet-Szibériát (Csukcsföldet) kötötte össze egyes jégkorszakokban, amikor a világtenger szintjének csökkenése miatt a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott. Ez mintegy 35 ezer évvel ezelőtt, valamint i. e. 22 ezer és 7000 között többször is megtörtént. A földsáv legnagyobb szélessége mintegy 1600 km lehetett.

Az eljegesedések idején az óceánok vizének egy része a Föld északi és déli sarkain képződő jégsapkákban gyűlik össze, így a világtenger vízszintje alacsonyabb lesz. Mivel a Bering-szoros, a tőle északra lévő Csukcs-tenger és a délre lévő Bering-tenger egyaránt sekély, akár a tengerfenék is a felszínre kerülhet.

Feltételezések szerint az amerikai kontinens a Bering-földhídon keresztül népesült be mind bizonyos állatfajokkal (például oroszlán, gepárd – melyek azóta itt kipusztultak), mind emberekkel. Az őslakók szárazföldön keresztül történt bevándorlásának időszaka kb. 12 ezer éve lehetett, de egyes feltételezések szerint már korábban áthajózott néhány Kelet-Ázsia partjain élő csoport, melyek a másik földrészen szintén a part mentén telepedtek le. Ha léteznek leletek, melyek ezt megerősítik, azok az egykori partvonalon, azaz a maitól több kilométer távolságra, a tenger mélyén fekszenek.

A Beringia szót használják az oroszországi Kolima folyótól a kanadai Mackenzie folyóig terjedő régió megnevezésére is.

A Wikimédia Commons tartalmaz Bering-földhíd témájú médiaállományokat.

• Bering Land Bridge National Preserve (angolul)
• D.K. Jordan: Beringia Chronology Archiválva 2008. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Paleoenvironmental Atlas of Beringia (angolul)
• Yukon Beringia Interpretive Centre (angolul)
• Paleoenvironments and Glaciation in Beringia (angolul)
• A Material Case for a Late Bering Strait Crossing Coincident with Pre-Columbian Trans-Pacific Crossings (angolul)
• Czehelszky Zsuzsanna: Amerikai betelepülési elméletek pro és kontra (Klió, 2004/1.) (magyarul)

• Alaszka–Oroszország-alagút