Nándorfehérvár ostroma (1688)
- A Nándorfehérvárnál aratott 1456. évi törökök feletti győzelmet lásd a Nándorfehérvári diadal c. szócikkben!
Nándorfehérvár ostroma | |||
Időpont | 1688 | ||
Helyszín | Nándorfehérvár | ||
Eredmény | Szent Liga győzelme | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
é. sz. 44° 49′, k. h. 20° 28′44.816667°N 20.466667°EKoordináták: é. sz. 44° 49′, k. h. 20° 28′44.816667°N 20.466667°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nándorfehérvár ostroma témájú médiaállományokat. |
Török háborúk Magyarországon |
---|
1521–26 · magyar belháború · 1529–33 · 1540–47 · 1550–58 · várháborúk kora · 1560–64 · 1565–68 · vitézi portyák · Békés-felkelés · hosszú háború (1591–1606) · Bocskai-felkelés · erdélyi belháború · 1612–13 · 1636 · 1657–62 · Szejdi-dúlás · 1663–64 · bujdosó felkelések · Thököly-felkelés · a török kiűzése · a Szent Liga háborúja · 1716–18 · utolsó tatárjárás (1717) |
Nándorfehérvár 1688-as ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során a császári seregek elfoglalták a várat és a várost.
Előzmények
[szerkesztés]Bécs sikertelen török ostromát (1683) követő sikeres császári hadműveletek (Érsekújvár (1685), majd Buda visszafoglalása (1686), a nagyharsányi csata (1687)) után a császári hadvezetés az 1688-as év hadicéljának Nándorfehérvár visszafoglalását jelölte meg. A hadjárat főparancsnokságával Lotharingiai Károly herceg betegsége miatt és saját kérésére a fiatal Miksa Emánuel bajor választófejedelmet bízták meg.
Előkészületek
[szerkesztés]Miksa Emánuel 6000 katonából álló seregével július 28-án Péterváradon csatlakozott Aeneas Caprara és Antonio Caraffa tábornokok ausztriai, sváb, szász, frank, felső-rajnavidéki, magyar és horvát egységeihez, így mintegy 35'000 fős haderővel indultak Nándorfehérvár alá. Augusztus 9-én a Thököly Imre vezette török egységek ellenében átkeltek a Száván és elzárták a városból dél felé kivezető utat (mivel azt szárazföldön csak délről lehetett megközelíteni), majd elkezdték felállítani az ütegállásokat illetve kiépíteni a tábort védő cirkumvallációt. Az ostromlókat Bádeni Lajos fedezte, aki egységével önálló hadműveleteket folytatott a térségben és szeptember 5-én a boszniai Derventa mellett szétverte a vár felmentésére indult boszniai pasa seregét.
Az ostrom
[szerkesztés]A tüzérség Friedrich von Corfey ezredes irányítása alatt augusztus 14-én kezdte el lőni a várat és a várost ágyúkkal és mozsarakkal. Augusztus 27-re sikerült ledönteni a Felsőváros délkeleti sarokbástyájának falát, majd jókora rés keletkezett a déli falszakaszon. Szeptember 5-én éjjel sikeresen felrobbantották a falszakaszok ledöntésére szánt aknákat úgy, hogy a törmelék részben feltöltötte a 8 m széles és 5 m mély árkot. Ezért a választófejedelem szeptember 6-án hajnali 4 órai kezdettel megindította a rohamot. A védők olyan heves ellenállást tanúsítottak, hogy a császáriak mintegy hatórás harc után hátrálni kezdtek. Miksa Emánuel ezért kivont karddal előrelovagolva avatkozott a küzdelembe és személyesen, nemsokára nyílvessző által sebesítve vezette katonáit a rések ellen. Ennek eredményeképpen előbb a város, majd a vár is elesett: Ibrahim pasa kitűzette a fehér zászlót, majd később feltétel nélküli megadás jeléül földre is borult Miksa Emánuel előtt. A választófejedelem ostromnaplója szerint az előkészítő ostromműveletekben 600 fő esett el és 934 fő vált harcképtelenné, míg a rohamban 298 fő esett el és 954 fő sebesült meg.
Következmények
[szerkesztés]Nándorfehérvár elestének hírére előbb Szendrő, majd Galambóc őrsége menekült el: így a 2 várat kardcsapás nélkül foglalhatták el a császáriak. Bádeni Lajos nem sokkal később elfoglalta Zvornik várát a Drina mentén. Ezzel a hadjárat elérte a célját: a front 1688 őszére a Szávától délre illetve az Al-Duna vonalára került.
A várat a törökök 1690-ben ismét visszafoglalták a császáriaktól.
Források
[szerkesztés]- Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában; Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Bécs török ostromától Buda visszafoglalásáig (1683–1686) | Bécs török ostroma (1683) • Kahlenbergi csata (1683) • Párkányi csata (1683) • Esztergom ostroma (1683) • Váci csata (1684) • Buda ostroma (1684) • Eperjesi csata (1684) • Táti csata (1685) • Érsekújvár ostroma (1685) • Buda visszafoglalása (1686) |
---|---|
Hadjáratok az Erdélyi Fejedelemség felszámolásáig (1686–1690) | Nagyharsányi csata (1687) • Belgrád ostroma (1688) • Grabováci csata (1689) • Batocsinai csata (1689) • Nisszai csata (1689) • Vidin ostroma (1690) • Zernyesti csata (1690) • Belgrád elvesztése (1690) |
További hadjáratok a karlócai békekötésig (1690–1699) | Szalánkeméni csata (1691) • Nagyvárad ostroma (1692) • Belgrád ostroma (1693) • Lugosi csata (1695) • Hetényi csata (1696) • Zentai csata (1697) • Karlócai béke (1699) |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.