Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
1722-ben készült arcképe az Osztrák Nemzeti Könyvtárban
Született	1565[1]
Elhunyt	1626. október 18. (60-61 évesen)[2] Liège
Állampolgársága	német
Nemzetisége	olasz
Foglalkozása	katona hadsereg kormányzó
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ország	Habsburg Birodalom
Szolgálati ideje	1580 k. – 1604
Rendfokozata	tábornok
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Giovan Giacomo Barbiano, Belgioioso grófja (olaszul: Giovan Giacomo Barbiano, conte di Belgioioso (1565 – Liège, 1626. október 18.)^[3] olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány. Egyéb névformái: Giovan Giacomo da Barbiano, kortárs dokumentumokban előfordulnak a németes Johann Jakob (von) Barbiano és a magyaros Barbiano Belgiosi János Jakab névformák is. Nemesi utónevét (ejtsd kb. beldzsojózó) időnként Belgiojoso betűzéssel is írják.

1565-ben született, az ősi észak-itáliai Barbiano di Belgioioso (röviden Da Belgioioso) nemesi családban. A család nevét már Dante is megemlíti a Purgatórium című verses művében mint Cuneo grófjait. Giovan Giacomo apja Lodovico Barbiano di Belgioioso, Belgioioso (Belgiojoso) grófja (1550–1590),^[4] anyja Barbara Trivulzio († 1607), Gian Giacomo Trivulzio velencei condottiere dédunokája volt.^[5] Fivére, Alberico da Barbiano Milánó érsekének, Carlo Borromeónak a nővérét, Ippolita Borromeót vette feleségül. Giovan Giacomo előbb a francia ligánál szolgált, majd a pápai, később a spanyol királyi hadseregben tábornok volt, majd az ausztriai Habsburg uralkodó szolgálatába állt.

1593-ban Felső-Magyarország kormányzója és Kassa parancsnoka lett. Az ellenreformáció során 1604. január 6-án Belgioioso katonákat és tüzérséget küldött a kassai katolikusok támogatására, akik így elfoglalták a Szent Erzsébet-dómot az evangélikusoktól. Három nappal később Belgioioso katonái a kisszebeni templomot is elfoglalták.^[6] 1604-ben levelet írt Bocskai Istvánnak, amelyben 20 000 aranyforintos kölcsönt kért, de Bocskai azt megtagadta tőle, ezzel halálos ellenségévé tette a grófot, aki ezután Bocskai leveleit elfogatta, a császárnál bevádolta felségárulással, és szentjobbi várát császári sereggel támadta meg.^[forrás?] Bocskai, miután hiába próbálta tisztázni magát a vádak alól, fegyvert fogott Belgioioso ellen.

Október 14-én a gróf kifizette a hajdúk elmaradt zsoldját, feltárva előttük Bocskai árulását, s feleskette őket a császár hűségére, de azok még ugyanazon a napon hazaszeretetből és a vallásszabadságukat féltve Bocskainak is hűséget esküdtek. A Belgiojoso főseregéhez igyekvő Johannes Pezzen vezette hadon az 1604. október 15-én Álmosd és Bihardiószeg között hajnalban vívott álmosdi (vagy diószegi) csatában a hajdúk rajtaütöttek, és ezután a gróf visszavonult.^[7]

Megmaradt csapataival, köztük a sziléziai lovasokkal, a székely gyalogsággal és a rác hajdúkkal, mintegy 8000 emberrel Váradra ment, miután Kassára akart menekülni, de ott nem fogadták be, így Szepes várába futott. Később Spanyolországban egy tartomány kormányzója lett. 1626-ban ott halt meg.

• Szabó Magda: Kiálts, város! c. drámájában (1971) Belgiojoso gróf visszavonuló serege megsarcolja Debrecen városát, és túszként elhurcolja a főszereplő leány vőlegényét. (Maga a gróf nem jelenik meg személyesen, csak küldöncei útján üzen.)

• Bokor József (szerk.). Barbian Belgiojoso, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• A hajdúk a magyar történelemben – Benda Kálmán-Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól Archiválva 2018. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Bocskai-felkelés
• Da Barbiano di Belgiojoso család (olaszul)

Ez az olasz személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!