Bank of China
Típus	Nyilvánosan működő cég SEE: 601988 SEHK:3988
Alapítva	1912, Kínai Köztársaság
Székhely	Peking, Kínai Népköztársaság
Vezetők	Xiao Gang, elnök Li Lihui, Elnök
Alapító	Chen Jintao
Iparág	pénzügyi szektor
Tulajdonos	Central Huijin Investment (0,6402)[1] National Council for Social Security Fund (0,0255)[1] China Securities Finance Corp., Ltd. (0,0253)[1] BlackRock (0,0199)[1]
Forma	nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek	Gazdasági szolgáltatások 209 265 alkalmazottal
Árbevétel	180,669 millió dollár (2007) renminbi, renminbi 56,229 millió (2007)
Alkalmazottak száma	310 042 (2015)[1]
Leányvállalatai	BOC Hong Kong (Holdings) Bank of China Insurance
Tőzsde	Shanghai Értéktőzsde Hong Kong Exchanges And Clearing Ltd
A Bank of China weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bank of China témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bank of China (BOC) SEE: 601988 SEHK:3988 (Egyszerűsített kínai: 中国银行; tradicionális kínai: 中國銀行, pinjin: Zhōngguó Yínháng, rövidítve: 中銀 vagy 中行) egyike a Kínai Népköztársaság négy nagy állami tulajdonú kereskedelmi bankjának.

1912-ben alapította a Kínai Köztársaság kormánya, hogy helyettesítse a Csing-dinasztia korábbi kormányzati bankját. Ez a legrégebben alapított bank Kínában. Budapesten is található két Bank of China-épület (egy a belvárosban, egy pedig a Hungária körúton). Az alapítástól 1942-ig a Kínai Köztársaság kormánya helyett bankjegyeket bocsátott ki a 4 bank mellett (Central Bank of China, Farmers Bank of China, Bank of Communications). Ámbár kezdetben Kína központi bankjaként funkcionált, 1948-ban a People’s Bank of China váltotta fel: ily módon a BOC egy tisztán kereskedelmi bankká vált.

Miután 1949-ben véget ért Kínában a polgárháború, két részre osztódott. A bank részét áttelepítették Tajvanra a Kuomintang (KMT) kormánnyal. 1971-ben privatizálták, így vette fel az International Commercial Bank of China (中國國際商業銀行) nevet. Aztán a Taiwan Bank of Communicationnel egyesült (Chiao Tung Bank, 交通銀行), így lett a Mega Internation Commercional Bank (兆豐國際商業銀行); az anyaországi üzemeltetés jelenleg a lényeg a Bank of China számára.

Ez a második legnagyobb hitelező bank Kínában, és az ötödik legnagyobb bank a világon a piaci üzletkötéseinek értékével. Kína bankjai közül a Bank of China a legnyitottabb a világra, ennek a kínai banknak a legfejlettebb a nemzetközi kapcsolatrendszere. A Kínai Népköztársaságon kívül a BOC az alábbi 27 országban működik:

• Európában: Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Magyarország, Németország, Olaszország, Luxembourg, Olaszország, Oroszország.
• Ázsiában: Bahrein, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, Indonézia, Japán, Kazahsztán, Malajzia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Vietnám.
• Amerikában: Brazília, Egyesült Államok, Kanada, Panama és egy fiókiroda a Kajmán-szigeteken.
• más földrészeken: Ausztrália, Dél-Afrika, Zambia.

A fenti országokban ugyan jelen van a BOC, ezek a banki ügyletek kevesebb mint 4%-át teszik ki a BOC teljes profitjának.

A Bank of China 1917-ben kezdte meg működését, Hongkongban. Hamarosan az egyik legnagyobb hitelezővé vált. 1994-ben bankjegykibocsátó bankká vált Hongkongban, Makaóban. Bankjegy kibocsátó státuszát 1995-ben ismerte el.

2001-ben a BOC átcsoportosította a Hongkong ügyleteit a hongkongi székhelyére, aztán a BOCHK (Bank of China Hong Kong) 2002 októberében jelent meg a Hongkong Értéktőzsdén. A Hongkong bank központja a Bank of China Towerben van, amit a neves, Pritzker-díjas, kínai származású amerikai építész tervezett. 1990-ben adták át mint az akkor legmagasabb hongkongi épületet.

A Bank of China Kína második legnagyobb bankja: az első az Industrial and Commercional Bank of China. 2002-ben 52,7 milliárd renminbi profitot csinált, az első évhez képest 20%-os növekedést elérve.

2014-ben magyar-kínai megállapodás született arról, hogy a kínai bank a budapesti belvárosban hozza létre kelet-közép-európai regionális kereskedelmi központját.^[2]

• ↑ Demokrata-kronológia: MTI: Orbán Viktor Sanghajban: Magyar-kínai kormányfői találkozók - KRONOLÓGIA. demokrata.hu. Budapest (2018. november 3.)