Búza tér
Az egykori Észak-magyarországi Közlekedési Központ épülete
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Miskolc
Városrész	Belváros
Névadó	búza
Korábbi nevei	Búzavásár tér Béke tér
Nevezetes épületei	Távolsági buszpályaudvar Helyi buszpályaudvar Vásárcsarnok és piac Görögkatolikus templom
Irányítószám	3526
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Búza tér Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 20″, k. h. 20° 47′ 31″48.105491, 20.79206548.105491°N 20.792065°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 20″, k. h. 20° 47′ 31″48.105491, 20.79206548.105491°N 20.792065°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Búza tér témájú médiaállományokat.

A Búza tér Miskolc legnagyobb tere. A Belváros keleti részén található. Nyugat felől a 26-os út (Ady Endre út), dél felől a 3-as főút (Zsolcai kapu), kelet felől a Bükkvidéki Vendéglátó Rt. székháza, észak felől a Szeles utca határolja. A tér helyt ad a város legnagyobb piacának a Vásárcsarnokkal, a távolsági járatok autóbusz-pályaudvarának és az egyik legfontosabb helyi buszvégállomásnak. A téren áll továbbá a görögkatolikus Búza téri székesegyház.

A teret, mint neve is utal rá, eredetileg nagybani terményárusításra és állatvásárok tartására hozták létre, mert ezek nem igazán fértek el a város kis méretű, középkori, belvárosi piacterén. A 19. század végén az akkori lakott területen kívül, de a Szinva vizéhez közel alakították ki, a fontos utak kereszteződésében. Városkapuk és vámszedőhely is volt a közelben, és hamar megjelentek a vendégfogadók is. A 20. század előtt a tér neve Búzavásár tér volt, az 1940-es évek végén egy darabig Béke térnek is hívták.

Az első Vásárcsarnok 1885-ben épült, Adler Károly tervei alapján; egy 720 m² alapterületű középső, és két, egyenként 170 m² alapterületű oldalsó csarnokból állt. A mai Vásárcsarnok az 1921-ben elkezdett városrendezés jegyében született meg, 1926-ban készült el Wellisch Andor és Münnich Aladár tervei alapján. Pincerészében 600 asztalon lehetett árusítani, a földszinten 139 üzletben. Az 1944. június 2-ai bombázás során az épület súlyos károkat szenvedett, később helyreállították, majd az 1950-es években felújították.

A Vásárcsarnok körül különböző elárusítóhelyek, zöldségesstandok állnak, északi szélén pedig a virágpiac. Az egykori nagybani piacot, amely az 1990-es évek közepéig itt maradt, mára kiköltöztették a repülőtér mellé, és területén autóparkolót alakítottak ki.

A vásárcsarnokot és az azt övező területet felújították. Az új, 13 000 m²-es vásárcsarnok átadására 2008 októberében került sor.^[1][2]

1911-ben épült a tér szélén a belvárosi görögkatolikus templom, amely 2011-ben székesegyház rangot kapott. A Miskolci egyházmegye székhelye.

Az MVK Zrt. autóbusz-pályaudvarát 1968-ban alakították ki a téren. A helyi autóbuszvonalakból hétnek – 2, 3, 3A, 4, 7, 11, 28 – van itt a végállomása, és további 4 busz – 1, 1A, 24, 32 – megáll itt. Mögötte található a Volánbusz által üzemeltetett távolsági busz-pályaudvar.

A tér az 1897 és 1960 közt közlekedett régi 2-es villamos egyik végállomása volt 1908-ig.

• 
  A Búza téri autóbusz-állomás
• 
  A görögkatolikus székesegyház
• 
  A buszállomás 1978-ban
• 
  A Búza tér és a görögkatolikus templom, 1910-es évek eleje
• 
  Ugyanaz 2008-ban

• Benedek Miklós: Miskolci macskakövek – A Búza téren (Észak-Magyarország 1985. IX. 21)
• Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
• Dobrossy István: A Búza tér két évszázados múltja (In: Miskolci Nap, 2006. február 18.) -PDF Archiválva 2006. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vásárcsarnok – műemlékem.hu Hozzáférés:2013. szeptember 11.

• Búza Téri Vásárcsarnok, Miskolc
• Miskolc közösségi közlekedésének bemutatása

• Vásárcsarnok (Miskolc)
• Miskolc tömegközlekedése