Báruk könyve
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
|
2 Esdrás · 3 Makkabeusok · Manassé imája · 151. zsoltár |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
|
Zsoltár 152-155 · 2 Báruk · Báruk levele |
A Báruk könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.
Keletkezése
[szerkesztés]Ősi zsidó könyv, melyet a Kr. e. 600 körül élő zsidó herceg, Bárukról neveztek el, aki Jeremiás közeli barátja volt (Jer36:4). Bár található ennek a könyvnek szír, etiópiai, latin és más ősi nyelvű változatai, azok mind a görög fordításának tekinthető, mely a héber eredetiből származik. Kritikusok nagyon nem értenek egyet a Báruk származásának dátumait illetően és némelyek eredetiségét is megkérdőjelezik, azt különböző szerzők írásainak gyűjteményének tekintik. A Báruk 2. és 3. könyvét, vagyis a szír és görög apokalipsziseket már az ókorban hamisítványoknak ítélték. Minthogy nincs róla eredeti héber nyelvű fordítás a zsidó és a protestáns kánonokból Báruk könyve hiányzik. Még a kumrani barlangban sem találtak erről szöveget.
Mondanivalója
[szerkesztés]Báruk könyvének fő tartalma egy, a fogságban lévő zsidóktól a még otthon maradottakhoz írt üzenet, egy a bűnök megvallására és isteni kegyelem kérésére buzdító imádsággal és egy énekkel együtt, mely az isteni bölcsességet dicsőíti a Bölcsességnek a Tóra (azaz az Isten törvénye) formájában való megtestesülésére való utalással. Ez utóbbit a korai egyház Jézus megtestesülésére vonatkozó célzásként, az elesett Jeruzsálemet siralmazók vigaszaként értelmezte. Végül a 6. fejezetben Jeremiásnak a bálványimádás ellen való figyelmeztetését olvashatjuk, melyet a fogságban lévőknek írt (Jeremiás levele). Liturgikus fontossága rejlik benne, mintha bűnbánati napra készült volna.
Források
[szerkesztés]| ÓSZÖVETSÉGI másodkanonizált iratok (prot. apokrifok) |
| ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ÓSZÖVETSÉGI apokrif iratok (prot. pszeudoepigráfok) |
| ||||||||||||||||||
| ÚJSZÖVETSÉGI apokrif iratok (prot. pszeudoepigráfok) |
| ||||||||||||||||||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
