Bánáti bolgár nyelv
A bánáti bolgár nyelv vagy bánsági bolgár a bolgár nyelv legtávolibb nyelvjárása, mely önálló nyelvi normává alakult, így a szabványos bolgár irodalmi nyelv és a macedón nyelv mellett ez a harmadik bolgár nyelvi norma.
Nyelvhatások
[szerkesztés]A nyelvre erős hatást gyakorolt a német és a magyar nyelv, a bánáti nyelv szókészletének 20%-a német és magyar.
Magyar hatásra a családneveknevek csak a hímnemű változtatát használják, azaz a nők családneve sem végződik a bolgárra jellemző -ova, -eva, -szka stb. végződésre, helyettük -ov, -ev, -szki stb. áll. Szintén magyar hatás, hogy a családnév áll első helyen, utána következik az utónév.
A bánáti bolgár nyelvet 1866-ban sztendertizálták. A bánáti bolgárok kétnyelvűek, eredetileg a bolgár mellett magyarul is beszéltek. Ez Trianon óta annyiban változott, hogy azóta a magyart felváltotta a román és a szerb nyelv.
A bánáti bolgár nyelv írása latin betűs. Az első világháború után szerveződött Bánáti Köztársaság alapokmányában hivatalos nyelvként kezelte.
A rendszerváltás után a bánáti bolgárok nyelvük revitalizációjával foglalkoznak. Jáni Vasilčin 1998-ban kiadta az Újszövetség bánáti bolgár fordítását, s újra működik több újság, mint a Naša glás.
Lakosság
[szerkesztés]A népszámlálások szerint a történelmi Bánság területén közel 8000 bolgár él. 6500 fő Romániában és 1658 fő Szerbiában (2002-ben). Szerbiában Nagyerzsébetlak, Székelykeve, Sándoregyháza és Modos, míg Romániában Nagyszentmiklós, Óbesenyő, Vinga és Temesvár a főbb központok. Más kutatások ezzel szemben 15 ezerre becsülik a bánáti bolgárok számát, amelyből 3000 él Szerbiában, 12 000 Romániában.
Ábécé
[szerkesztés]| Bánáti bolgár latin cirill átírás IPA |
А а Ъ /ɤ/ |
Á á А /a/ |
B b Б /b/ |
C c Ц /t͡s/ |
Č č Ч /t͡ʃ/ |
Ć ć Ќ (кь) /c/ |
D d Д /d/ |
Dz dz Ѕ (дз) /d͡z/ |
Dž dž Џ (дж) /d͡ʒ/ |
E e Е /ɛ/ |
É é Ѣ /e/ |
| latin cirill IPA |
F f Ф /f/ |
G g Г /ɡ/ |
Gj gj Ѓ (гь) /ɟ/ |
H h Х /h/ |
I i И /i/ |
J j Й , Ь /j/ |
K k К /k/ |
L l Л /l/ |
Lj lj Љ (ль) /ʎ/ |
M m М /m/ |
N n Н /n/ |
| latin cirill IPA |
Nj nj Њ (нь) /ɲ/ |
O o О /ɔ/ |
P p П /p/ |
R r Р /r/ |
S s С /s/ |
Š š Ш /ʃ/ |
T t Т /t/ |
U u У /u/ |
V v В /v/ |
Z z З /z/ |
Ž ž Ж /ʒ/ |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Банатски Бугари című szerb Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]| Keleti szláv nyelvek | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nyugati szláv nyelvek | |||||||
| Déli szláv nyelvek |
| ||||||
| Egyéb |
| ||||||
A † jel a leszármazott nélkül kihalt nyelveket, * jel a modern nyelvek őseit, korábbi nyelvállapotait jelöli. | |||||||
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős. | |||||
| Indoiráni ág |
| ||||
| Italikus nyelvek | |||||
| Szláv nyelvek | |||||
| Balti nyelvek | |||||
| Kelta nyelvek |
| ||||
| Germán nyelvek | |||||
| Hellenisztikus nyelvek | |||||
| Anatóliai ág | |||||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
