For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Ausztráliai tüdőshal.

Ausztráliai tüdőshal

Ausztráliai tüdőshal
Evolúciós időszak: Oligocén - jelen
Ez a tüdőshal rendjének az egyetlen élő képviselője
Ez a tüdőshal rendjének az egyetlen élő képviselője
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Izmosúszójú halak (Sarcopterygii)
Alosztály: Tüdőshalak (Dipnoi)
Rend: Tüdőshalalakúak (Ceratodontiformes)
Alrend: Ceratodontoidei
Család: Neoceratodontidae
Nem: Neoceratodus
Castelnau, 1876
Faj: N. forsteri
Tudományos név
Neoceratodus forsteri
(Krefft, 1870)
Szinonimák
  • Ceratodus forsteri Krefft, 1870
  • Ceratodus miolepis Günther, 1871
  • Ceratodus blanchardi Krefft 1870
  • Epiceratodus forsteri (Krefft 1870)
  • Neoceratodus blanchardi (Krefft 1870)[1][2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ausztráliai tüdőshal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztráliai tüdőshal témájú médiaállományokat és Ausztráliai tüdőshal témájú kategóriát.

Az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) az izmosúszójú halak (Sarcopterygii) osztályának tüdőshalalakúak (Ceratodontiformes) rendjébe, ezen belül a Neoceratodontidae családjába tartozó faj.[3]

Az ausztráliai tüdőshal rendjének, családjának és nemének egyetlen élő képviselője. Ez a faj körülbelül 28,4 millió éve jelent meg az oligocén második felében és azóta alig változott, azonban a neme már a kréta időszakhoz tartozó albai korban, azaz 100 millió éve jött létre.[4][5]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az ausztráliai tüdőshal Ausztrália endemikus hala. Queensland déli részén található meg, a Burnett- és Mary-folyók vízrendszerében. Queensland délkeleti részére sikeresen betelepítették. A CITES 2. listája szerint tilos kereskedni ezzel a halfajjal.[6][7]

Megjelenése

[szerkesztés]

Általában 100 centiméter hosszú, de akár 170 centiméterre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 40 kilogramm. Hosszú, tömzsi teste van. Hátúszója a hát közepétől kezdődik és összeforr a farokkal. Pikkelyei nagyok és egymást fedik. Szeme kicsi. Mellúszói nagyok és lábszerűek.[8]

Életmódja

[szerkesztés]

Édesvízi hal, amely az iszapos, homokos vagy kavicsos élőhelyeket kedveli. Lusta állat, amely az álló vagy alig folydogáló vízrészeket keresi, s azoknak is a mélyebb részeit. Szárazság idején egyenesen a levegőből veszi az oxigént. Óránként egyszer-kétszer feljön levegőt venni, azonban ha kivesszük a vízből és kopoltyúi kiszáradnak, a hal elpusztul. Éjszaka tevékeny. Táplálékát békák, ebihalak, halak, kis rákok, férgek, csigák, vízinövények és a vízbe hullott gyümölcsök képezik.

Az ausztráliai tüdőshal és az ember

[szerkesztés]

Ezt a halat csak az élőhelyén lakó emberek halászhatják, s ők is csak táplálkozási célból.

San Francisco Steinhart Aquariumában található egy 65 éves példány, amely 100 centiméter hosszú és 20 kilogramm tömegű. 1933-ban a chicagoi Shedd Aquarium Ausztráliából egy 10 éves, kifejlett hím példányt kapott. A Granddad nevű matuzsálem 2017. február 7-én pusztult el. Élete során hozzávetőlegesen 104 millió ember látta.

Képek az ausztráliai tüdőshalról

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Part 7- Vertebrates”. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 2.)  
  2. Haaramo, Mikko: 'Ceratodiformes – recent lungfishes'. Mikko's Phylogeny Archive , 2007. (Hozzáférés: 2016. július 3.)
  3. Catalog of Fishes Classification. Catalog of Fishes, calacademy.org, 2017. január 1. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
  4. Neoceratodus forsteri Krefft 1870. PBDB . [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  5. Allen, G.R., S.H. Midgley, M. Allen. Field Guide to the Freshwater Fishes of Australia. Eds. Jan Knight, Wendy Bulgin. Perth, W.A.: Western Australia Museum, 2002, 54–55. o. 
  6. Lake, John S.. Australian Freshwater Fishes. Nelson Field Guides. Melbourne: Thomas Nelson Australia Pty. Ltd., 1978, 12. o. 
  7. Whitley, G.P..szerk.: Ed. Jack Pollard: G.P. Whitley's Handbook of Australian Fishes. Victoria: Wilke and Company Ltd., 334. o. (1960) 
  8. Kemp, A. (1986). „The biology of the Australian lungfish, Neoceratodus forsteri (Krefft 1870)”. Journal of Morphology 190, 181–198. o. DOI:10.1002/jmor.1051900413.  

Források

[szerkesztés]
{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Ausztráliai tüdőshal
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.

X

Get ready for Wikiwand 2.0 🎉! the new version arrives on September 1st! Don't want to wait?