85 polónium ← asztácium → radon I ↑ At ↓ Ts 85 At Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	asztácium, At, 85
Latin megnevezés	astatium
Elemi sorozat	halogének
Csoport, periódus, mező	17, 6, p
Megjelenés	fémes
Atomtömeg	(210)  g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 32, 18, 7
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Olvadáspont	575 K (302 °C, 576 °F)
Forráspont	? 610 K (? 337 °C, ? °F)
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus ))$	ca. 40 kJ/mol
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 361 392 429 475 531 607
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	nincs adat
Oxidációs szám	±1, 3, 5, 7
Elektronegativitás	2,2 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: (est.) 920 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
Hővezetési tényező	(300 K) 1,7 W/(m·K)
CAS-szám	7440-68-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az asztácium izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 210At 100% 8,1 h Epszilon 3,981 210Po Alfa 5,631 206Bi
Hivatkozások

Az asztácium a periódusos rendszer 7.A főcsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja. A rendszáma 85, a vegyjele At. Elektronszerkezete [Xe]4f¹⁴ 5d¹⁰ 6s² 6p⁵, azaz vegyértékhéja telítetlen, egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni.

Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie és E. Segre a Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem (neve is erre utal, görög asztatosz instabil) gyorsan bomlik, a számítások szerint 1 köbkilométer földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található. Az ²¹⁰At felezési ideje 8,1 óra. Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.

Részecskenyalábok relatív szórásának vizsgálatára használható.

A pajzsmirigyben rakódhat le a jód helyett, bomlása miatt veszélyes.

• a magyar Wikipédia asztáciumot tartalmazó vegyületeinek listája

• Asztácium-monobromid
• Asztácium-monojodid
• Hidrogén-asztatid