Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő és a mezőgazdaságon ejtett csapásai néha igen súlyosak.

A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, mig az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása néhol a társadalmi rend felbomlása szokta követni. Az aszályt szabályellenes időjárás okozza, így az ember meg nem akadályozhatja. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés.

A klímaváltozás következtében Magyarországon évek óta jelentősen lecsökkent az átlagos csapadékmennyiség és a gyakoribb aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzi a közelmúltban felgyorsult tendenciát.^{[1][2][3][4][5]} A Duna-Tisza közén a talajvízszint jelentős mértékben, helyenként 6-7 méterrel csökkent. Optimális öntözés hiányában mintegy 10 ezer négyzetkilométer nagyságú területet fenyeget az elsivatagosodás.^[6][7][8]

• Pál Tamás - OMSZ: Tragikus az aszályhelyzet (Telex.hu, 2022.08.15.)
• Bihari Dániel - Ezért fuldoklik az Alföld (24.hu, 2022.07.02.)
• Brutális az aszály mértéke az Alföldön - sokszinuvidek.24.hu, 2022.06.23.
• Herczeg Zsolt - Nagy baj lehet, ha nem fordul csapadékosabbra itthon az időjárás (Infostart, 2022.02.15.)
• Áramhiány, gyárak leállása fenyeget a tartós szárazság miatt Olaszországban (2007. április 26.) – Népszabadság Online
• Romániában katasztrofális méreteket ölt a szárazság 2007-05-14 HírTV Online
• Sokba fog kerülni az aszály a termelőknek 2007-05-02 Agrár oldal
• Esővíz.lap.hu - linkgyűjtemény

• Bokor József (szerk.). Aszály, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• L. Sporzon P.: Mit tehet a magyar gazda a szárazság ellen. Budapest, 1876.