Astoria (Oregon)
| Astoria | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Állam | Oregon |
| Megye | Clatsop megye |
| Alapítás éve | 1811 |
| Névadó | John Jacob Astor (ember) |
| Polgármester | Arline J. LaMear (Demokrata Párt)[1] |
| Irányítószám | Lista 97103 |
| Körzethívószám |
|
| Népesség | |
| Népesség | 10 181 fő (2020. ápr. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 594 fő/km²[3] |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 7 m |
| Terület | 26,18 km² |
| - ebből vízi | 10,23 km² |
| Időzóna | PST (UTC−8) PDT (UTC−7) |
| Azonosítók | |
| GNIS | |
| GeoNames | 5711847 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 11′ 00″, ny. h. 123° 50′ 05″46.183333°N 123.834722°WKoordináták: é. sz. 46° 11′ 00″, ny. h. 123° 50′ 05″46.183333°N 123.834722°W | |
 | |
| Elhelyezkedése Clatsop megyében és Oregonban | |
| Astoria honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Astoria az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Clatsop megyéjében, a Columbia-folyó torkolatánál helyezkedik el, egyben a megye székhelye is. A 2010. évi népszámláláskor 9477 lakosa volt. A város területe 26,18 km², melyből 10,23 km² vízi.
A város John Jacob Astor befektetőről kapta nevét. Szőrmekereskedelemmel foglalkozó cége, az American Fur Company alapította az Astoria-erődöt 1811-ben. Astoria 1876. október 20-án kapott városi rangot. Astoria a nyugati part első állandó települése, illetve postahivatala első a Sziklás-hegységtől nyugatra.
A város a Columbia folyó déli partján található; itt található a mélyvízi astoriai kikötő. A várost a külvilággal az Astoriai regionális repülőtér, a 30-as és 101-es utak, valamint a Washington államban végződő Astoria–Megler híd kötik össze.
Történet
[szerkesztés]19. század
[szerkesztés]A Lewis–Clark-expedíció az 1805–1806-os telet a város mellett, a Clatsop erődben töltötte. Az erőd a mai Astoria délnyugati részén állt. A felfedezők reménykedtek, hogy egy hajó felveszi, és hazaviszi őket keletre, de ehelyett kénytelenek voltak szembenézni a kemény, esős és csapadékos téllel; végül ugyanazon úton jutottak haza, amerről jöttek.[4] Az erődnek felépítették egy másolatát, ami ma egy kiállítás és park.[5]
1811-ben a brit felfedező, David Thompson volt az első, aki teljes hosszában végighajózta a Columbia folyót, és a folyó torkolatánál elérte az akkor félkész Astoria-erődöt. Két hónappal a Pacific Fur Company hajója, a Tonquin után érkezett. Az erődöt a hajó személyzete építette, így inkább mutatott amerikai, mint brit jegyeket. A későbbi, amerikaiak és európaiak közötti területi vitában előbbiek magukénak vallották a területet.[6]
A John Jacob Astor cége, az American Fur Company leányvállalata volt a Pacific Fur Company. A céget kifejezetten oregoni szőrmekereskedelemre hozták létre.[7] Az 1812-ben kezdődött brit-amerikai háború során 1813-ban a céget eladták a kanadai riválisnak, a North West Companynek. A szőrmekereskedelem egészen az 1840-es évekig brit fennhatóság alatt maradt, egészen addig, amíg az oregoni ösvényen meg nem érkeztek az új telepesek. Az 1818-as egyezmény rendezte a Nagy-Britannia és a betelepülők közötti területi vitákat.[8][9] Az 1846-os Oregoni Egyezmény az állam határát a 49. hosszúsági fok mentén állapította meg; a Vancouver-sziget déli részét pedig a britek kapták meg.[10]
John Jacob Astor felkérte az Európában is ismert írót, Washington Irvinget, hogy írjon pozitív kicsengésű könyvet cége hároméves tündökléséről. Az 1835-ben megjelent Astoria írása idején Irving Astor vendége volt. A könyv megszilárdította a köztudatban a környék fontosságát. Az író szavaival élve a szőrmekereskedők „a vadon Szindbádjai voltak”, és tevékenységük a gazdaság nyugati partra és a középső területekre való kiterjesztésében fontos megálló volt.
.jpg)
Ahogy az Oregoni Területre egyre több amerikai költözött, Astoria kikötővárossá vált; a Columbia folyó jó kapcsolatot nyújtott a belsőbb részekkel. 1847-ben itt nyílt meg az első postahivatal a Sziklás-hegységtől nyugatra, 1876-ban pedig Oregon hivatalosan is az USA tagállamává vált.[11]
A 19. században sok bevándorló érkezett a városba; főként finnek és kínaiak. Előbbiek az egykor a mai Astoria–Megler híd környékén fekvő Uniontownban éltek és főképp halászattal foglalkoztak, míg a kínaiak a lazacfeldolgozó üzemekben helyezkedtek el, és vagy a belvárosban, vagy a feldolgozók környékén felhúzott viskókban éltek. Az 1800-as évek végén Astoria lakosságának 22%-a kínai volt.[12]
20. és 21. század
[szerkesztés]Két tűz is pusztított a belvárosban: 1883-ban és 1922-ben. A tűz részben a mocsaras talajra épített, cölöpökön álló faházak miatt terjedhetett gyorsan. Az első tűzeset után ugyanilyen házak épültek; a másodiknál az összedőlő házak tönkretették a vízvezeték-rendszert, így kevesebb lehetőség volt az oltásra; a lakók ezért dinamittal felrobbantották saját házaikat, így akadályozva a tűz terjedését.[13][14]
Astoria több mint száz évig az egyik bejáratot jelentette az USA felé; habár Portland és Seattle háttérbe szorította, az Alsó-Columbia-medencében kereskedelmi központ jellege megmaradt. Gazdasága főként a halászaton és faiparon alapul. 1945-ben a Columbia folyó mentén 30 konzervgyár volt. 1974-ben a Bumblebee Seafood székhelyét a városon kívül helyezte, és helyi üzemeit leépítette; 1980-ban utolsó astoriai gyárát is bezárta. A faipar is hasonló képet mutat: a legnagyobb helyi foglalkoztató, rétegelt lemezzel foglalkozó üzem 1989-ben zárt be. A Burlington Northern–Santa Fe Railway 1996 óta nem közlekedtet ide vonatokat.[15]
1921-től 1966-ig, az Astoria–Megler híd megnyitásáig a várost komp kötötte össze a washingtoni Pacific megyével. A híd volt a 101-es út utolsó, még hiányzó szakasza.[16]
Manapság a város a turizmusból, a művészetből és a könnyűiparból él. Ugyan a halászat és faipar még létezik, sokkal kevésbé van jelen, mint korábban.[17] Egy tízmillió dolláros fejlesztést követően 1982-től a kikötő óceánjárókat is tud fogadni. A 2009-es influenzapandémia során számos hajó Astoria kikötőjébe érkezett Mexikó helyett. A The World hajó 2009 júniusában járt itt.[18] A városban évtizedekig népszerű volt a sporthorgászat,[19][20][21] viszont manapság inkább a látnivalókért jönnek. A város népszerűségének növelésében a heti piac[22] és a kiskocsmák[23] is segítenek.
A Fort Clatsop mellett az Astoria Column is népszerű látnivaló; a Coxcomb-hegy tetejére épült torony 38 méter magas, és belátható róla a város, a környék és a Columbia-folyó Csendes-óceánba ömlő vége is. 1926-ban épült a Great Northern Railway és a város névadója, John Jacob Astor dédunokája, Vincent Astor segítségének köszönhetően; ő dédapja szerepe előtti megemlékezése miatt adakozott.[24][25]
1998 óta a Fisher Poets Gathering az alaszkai és nyugati parti horgászok kedvenc találkozóhelye, ahol saját verseiket osztják meg.[26]
A város a TransAmerica biciklis ösvény nyugati vége; a 6 840 km hosszú útvonalat 1976-ban hozta létre az Adventure Cycling Association.[27]
A helyi kikötő három őrhajó (Steadfast, Alert, Fir) otthona.[28]
Éghajlat
[szerkesztés]Astoria éghajlata mediterrán (Köppen-skála szerint Csb), enyhe hőmérsékleti értékekkel. A telek ezen a szélességi fokon szintén enyhék (éjszaka is fagypont fölötti hőmérséklettel) és csapadékosak. A nyarak hűvösek, habár néha egy-egy hőhullám előfordulhat. Esőzések leggyakrabban késő ősszel és télen jelentkeznek, az évente lehulló csapadékmennyiség körülbelül 1700 mm.[29] A legszárazabb évszakok július és augusztus. A havazás ritka, de néha jelentősebb mennyiség is lehullhat.
Astoria a louisianai Lake Charles és a texasi Port Arthur mellett az USA legmagasabb páratartalmú városa (nyáron 89% reggelente és 73% délutánonként).[30]
Évente átlagosan 4,2 nap van melegebb 27 °C-nál, a 32 °C vagy magasabb pedig ennél is ritkább. Évente 1-2 nap melegebb az éjszaka 16 °C-nál.[31] Átlagosan 31 nap van fagypont alatt a hőmérséklet. A melegrekord 1942. július 1-jén dőlt meg 38 °C-kal, a hidegrekord pedig 1972. december 8-án és 1990. december 21-én -14 °C-kal.
Évente 191 nap hull számottevő csapadékmennyiség. A legcsapadékosabb év 1950 volt 2879 mm-rel, a legszárazabb pedig 1985 1056 mm-rel. A legcsapadékosabb hónap 1933 decembere volt, amikor 916 mm hullt. A legcsapadékosabb nap 1998. november 25-e volt, amikor 24 óra alatt 141 mm csapadék esett.[32] A legtöbb hó 1950 januárjában (680 mm) esett;[33][34] az egy nap alatti maximum 320 mm volt (1922. december 11.).[32]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 21,0 | 24,0 | 27,0 | 28,0 | 34,0 | 37,0 | 38,0 | 37,0 | 35,0 | 29,0 | 23,0 | 19,0 | 38,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,9 | 10,9 | 12,1 | 13,6 | 15,8 | 17,7 | 19,7 | 20,4 | 19,8 | 16,1 | 11,9 | 9,3 | 14,8 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 6,6 | 6,9 | 8,0 | 9,3 | 11,7 | 13,9 | 15,7 | 16,1 | 14,8 | 11,5 | 8,2 | 6,0 | 10,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,2 | 2,9 | 3,8 | 5,0 | 7,6 | 10,0 | 11,7 | 11,7 | 9,7 | 6,8 | 4,5 | 2,6 | 6,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −12,0 | −13,0 | −6,0 | −4,0 | −2,0 | 0,0 | 3,0 | 1,0 | 1,0 | −3,0 | −9,0 | −14,0 | −14,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 259 | 183 | 190 | 132 | 84 | 65 | 26 | 30 | 54 | 152 | 283 | 251 | 1709 |
| Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal[35] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1860 | 252 | ||
| 1870 | 639 | 153,6% | |
| 1880 | 2 803 | 338,7% | |
| 1890 | 6 184 | 120,6% | |
| 1900 | 8 351 | 35% | |
| 1910 | 9 599 | 14,9% | |
| 1920 | 14 027 | 46,1% | |
| 1930 | 10 349 | −26,2% | |
| 1940 | 10 389 | 0,4% | |
| 1950 | 12 331 | 18,7% | |
| 1960 | 11 239 | −8,9% | |
| 1970 | 10 244 | −8,9% | |
| 1980 | 9 998 | −2,4% | |
| 1990 | 10 069 | 0,7% | |
| 2000 | 9 813 | −2,5% | |
| 2010 | 9 477 | −3,4% | |
| 2015 (becsült) | 9 626 | [36] | |
| Források:[37][38] | |||
2010
[szerkesztés]A 2010-es népszámláláskor a városnak 9477 lakója, 4288 háztartása és 2274 családja volt. A népsűrűség 594 fő/km². A lakóegységek száma 4980, sűrűségük 312,1 db/km². A lakosok 89,2%-a fehér, 0,6%-a afroamerikai, 1,1%-a indián, 1,8%-a ázsiai, 0,1%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 3,9%-a egyéb-, 3,3% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 9,8% (8,1% mexikói, 0,3% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 1,4% pedig egyéb spanyol/latino származású).
A háztartások 24,6%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 37,9% házas, 10,8% egyedülálló nő, 4,3% pedig egyedülálló férfi; 28,347% pedig nem család. 38,8% egyedül élt; 15,1%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,15 személy élt; a családok átlagmérete 2,86 fő.
A medián életkor 41,9 év volt. A város lakóinak 20,3%-a 18 évesnél fiatalabb, 8,6% 18 és 24 év közötti, 24,3%-uk 25 és 44 év közötti, 29,9%-uk 45 és 64 év közötti, 17,1%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,4%-a férfi, 51,6%-uk pedig nő.[39]
2000
[szerkesztés]A 2000-es népszámláláskor a városnak 9813 lakója, 4235 háztartása és 2469 családja volt. A népsűrűség 617,1 fő/km². A lakóegységek száma 4858, sűrűségük 305,5 db/km². A lakosok 91,08%-a fehér, 0,52%-a afroamerikai, 1,14%-a indián, 1,94%-a ázsiai, 0,19%-a Csendes-óceáni szigetekről származik, 2,67%-a egyéb-, 2,46% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 5,98% (4,6% mexikói, 0,2% Puerto Ricó-i, 1,2% pedig egyéb spanyol/latino származású).
A háztartások 28,8%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 42,5% házas, 11,2% egyedülálló nő; 41,7% pedig nem család. 35,4% egyedül élt; 13,6%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,26 személy élt; a családok átlagmérete 2,93 fő.
A város lakóinak 24%-a 18 évnél fiatalabb, 9,1%-a 18 és 24 év közötti, 26,4%-a 25 és 44 év közötti, 24,5%-a 45 és 64 év közötti, 15,9%-a pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 38 év volt. Minden 100 nőre 92,3 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 89,9.
A háztartások medián bevétele 33 011 amerikai dollár, ez az érték családoknál $41 446. A férfiak medián keresete $29 813, míg a nőké $22 121. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $18 759. A családok 11,6%-a, a teljes népesség 15,9%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 22%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 9,6%.[40]
Városvezetés
[szerkesztés]Astoria a városkezelési feladatok ellátására egy menedzsert alkalmaz. A választók a polgármestert és a négy képviselőt négy évre választják.[41] A város polgármestere a 2015. január 5-én hivatalba lépett Arline LaMear.[42] Elődje, Willis Van Dusen 1991 óta, 24 éven át volt a város vezetője.[43]
Oktatás
[szerkesztés]Az Astoriai Iskolakerületnek három általános (Gray-, Astor Elementary School és Lewis and Clark School), egy középiskolája (Astoria Middle School), valamint egy gimnáziuma (Astoria High School) van; ezenkívül a városban található a saját könyvtárral és sok parkkal rendelkező Clatsop Közösségi Főiskola, valamint a Tongue Point Job Corps, mely ingyenes képzésekre szakosodott.
-
Astor Elementary School -
Astoria High School -
Gray Elementary School
_(clatDA0040).jpg)
Média
[szerkesztés]A város napilapja az 1873-ban alapított The Daily Astorian.[44][45] Helyben elérhető még a Coast River Business Journal, mely egy Astoriát, Clatsop megyét és Északnyugat-Oregont lefedő üzleti havilap. Mindkét újság az EO Media Group Oregont és Washingtont lefedő csoportjának tagja.[46]
Astoriát két rádióadó szolgálja ki: a KMUN 91,9 Mhz közrádió, és a híreket és beszélgetős műsorokat sugárzó KAST 1370 KHz.
A tömegkultúrában
[szerkesztés]Astoriában 1984 óta minden évben előadják a város történetéről szóló Shanghaied in Astoria musicalt.
Itt forgatták az 1985-ös Kincsvadászok című filmet. Számos más filmnek is a város adott helyet, ezek a következők: Rövidzárlat, Fekete Villám: A fekete táltos, Ovizsaru, Szabadítsátok ki Willyt!, Szabadítsátok ki Willyt! 2., Tini nindzsa teknőcök 3.: Kiből lesz a szamuráj?, Benji, az üldözött, A kör 2., Út a vadonba, Hullámtörők és Cthulhu.[47][48][49]
A kora '60-as években forgott Route 66 sorozat 1962. szeptember 21-én sugárzott epizódja, a One Tiger to a Hill című Astoriában játszódik.
A The Ataris pop-punk banda So Long, Astoria albumának első száma a Kincsvadászokra utal. Az album hátsó borítóján több Astoriában készült fotó is látható, például a víztorony lerombolásáról szóló 2002-es újságcikkből.[50]
Az Astoria nevet viselő hadihajók
[szerkesztés]_off_Mare_Island_in_July_1941.jpg)
Két hadihajót is USS Astoriának hívnak: egy New Orleans-i CA-34-est és egy clevelandi CL-90-est. Előbbi 1942 augusztusában, a második világháború savo-szigeti tengeri csatájában megsemmisült,[51] az utóbbit pedig 1949-ben leállították, majd 1979-ben elbontották.[52]
Múzeumok és egyéb érdekes helyek
[szerkesztés]- Astoriai regionális repülőtér – a várostól 5 km-re délnyugatra található, a kikötő tulajdonában álló repülőtér
- Astoria Riverfront Trolley – a korábban teherforgalom által használt vasúti pályán közlekedő, felsővezeték nélküli nosztalgiavillamos
- Astoria Column – kilátó a Coxcomb-hegyen, a város legmagasabb pontján
- Captain George Flavel House Museum – egy korábbi lakóházból kialakított múzeum
- Coast Guard Air Station Astoria – a partiőrség légibázisa
- Clatsop-homokföveny – homokföveny a 101-es út mentén
- Columbia River Maritime Museum – a környező vizek történetét bemutató múzeum
- Oregon Film Museum – az Oregonban forgatott filmeket bemutató múzeum
Testvérváros
[szerkesztés]
Nevezetes személyek
[szerkesztés]- Albin W. Norblad – ügyvéd
- Armand Lohikoski – színész, rendező
- Augustus C. Kinney – orvos, tudós
- Bobby Anet – kosárlabdaedző
- Brian Bruney – baseball-dobójátékos
- Carl W. Leick – építész
- Clark Gable – színész
- Consuelo Kanaga – fotós
- Darell Hanson – iowai politikus
- Del Bjork – focista
- Duane Jarvis – zenész
- Eric Zener – festő
- Gary Wilhelms – képviselő
- Holly Madison – modell
- Jerry Gustafson – focista
- Jona Bechtolt – zenész
- Jordan Poyer – focista
- Ken Raymond – kémikus
- Kenneth Koe – kémikus
- Kerttu Nuorteva – szovjet hírszerző
- Leroy E. „Ed” Parsons – a kábeltévé feltalálója
- Mailia Nurmi – hosztesz
- Marie Dorion – felfedező
- Michael Hurley – énekes, szövegíró
- Ranald MacDonald – az első Japánban tanító angoltanár
- Robert Lundeen – üzletember
- Royal Nebeker – festő
- Sacagawea – indián felfedezőnő
- Santeri Nuorteva – szocialista politikus és újságíró, Kerttu Nuorteva apja
- Stanley Paul Young – biológus
- Wally Johansen – kosárlabdaedző
Szakirodalom
[szerkesztés]- Herbert C. Ebeling: Johann Jakob Astor. Walldorf (Baden): Astor-Stiftung. 1998. ISBN 3-00-003749-7
- Karen L. Leedom: Astoria: An Oregon History. Astoria (Oregon): Rivertide Publishing. 2008. ISBN 978-0-9826252-1-7
- Elma MacGibbon: Leaves of knowledge. Spokane (Washington): Shaw & Borden Co.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Astoria, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Arline LaMear (angol nyelven). Democratic Party of Oregon. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ 2010
- ↑ William Clark – Meriwether Lewis: The Journals of Lewis and Clark, 1804-1806. Alexandria (Egyiptom): Alexandriai könyvtár. 2015. ISBN 1-613-10310-7 Hozzáférés: 2016. november 14.
- ↑ History & Culture: Places: Fort Clatsop (angol nyelven). National Park Service. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ D. W. Meinig. The Great Columbia Plain, Weyerhaeuser Environmental Classic kiadás (angol nyelven), Washington: University of Washington Press, 37-38, 50. o. [1968] (1995). ISBN 978-0-295-97485-9
- ↑ James Ronda: Astoria & Empire. Lincoln (Nebraska): University of Nebraska Press. 1995. ISBN 0-8032-3896-7
- ↑ Treaties in Force (angol nyelven). United States Department of State. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Elihu Lauterpacht, C. J. Greenwood, A. G. Oppenheimer, Karen Lee: Consolidated Table of Treaties (angol nyelven). Cambridge University Press. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Convention of Commerce between His Majesty and the United States of America (angol nyelven). Université de Montréal. [2009. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Oregon Territorials (angol nyelven). Pacific Norhtwest Postal History Society. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Chelsea Gorrow: Astoria Embraces Chinese Legacy (angol nyelven). The Daily Astorian, 2012. július 17. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ John Terry: Infernos leave historic marks on Astoria's waterfront (angol nyelven). The Oregonian, 2010. december 25. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ The Astoria Fire. In Rachel Dresbeck: Oregon Disasters: True Stories of Tragedy and Survival. Lanham (Maryland): Rowman & Littlefield. 2015. ISBN 978-1-4930-1318-0 Hozzáférés: 2016. november 13.
- ↑ John Gottberg Anderson: Going “Goonie” in Astoria (angol nyelven). Bend Bulletin, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Dwight A. Smith – James B. Norman – Pieter T. Dykman: Historic Highway Bridges of Oregon. Portland (Oregon): Oregon Historical Society Press. 1989. 299. o. ISBN 0-87595-205-4
- ↑ The Associated Press: Report: Astoria tops West Coast fishing ports (angol nyelven). KOIN, 2014. október 29. [2016. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Katy Muldoon: Swine flu sends cruise ship, tourism dollars to Astoria (angol nyelven). The Oregonian, 2009. május 14. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Edward Stratton: Keeping fishing fever in check (angol nyelven). The Daily Astorian, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Bill Monroe: Early success at Buoy 10 promises good fall season ahead for salmon fishing (angol nyelven). The Oregonian, 2015. augusztus 8. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Andrew McKean: The Bite: Salmon Fishing the Columbia River (angol nyelven). Outdoor Life, 2015. augusztus 4. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Astoria Sunday Market (angol nyelven). National Farmers Market Directory. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Edward Stratton: Sour beer to join Astoria’s impressive brewing lineup (angol nyelven). The Daily Astorian, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Astoria Column, Coxcomb Hill. (angolul) The Spokesman-Review, (1926. július 13.) 7. o. ISSN 1064-7317 Hozzáférés: 2016. november 13.
- ↑ The Column at Astoria. (angolul) Eugene Guard, (1926. július 24.) 4. o. ISSN 0739-8557 Hozzáférés: 2016. november 13.
- ↑ Sharon Boorstin: Rhyme or Cut Bait (angol nyelven). Smithsonian Magazine, 2005. július. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ TransAmerica Trail (angol nyelven). Adventure Cycling Association. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Edward Stratton: New commander takes Steadfast’s helm (angol nyelven). Chinook Observer, 2015. szeptember 16. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Clatsop County Climate (angol nyelven). Oregon Climate Service. [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Comparative Climatic Data (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ OR Astoria RGNL AP (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ a b Astoria Area (angol nyelven). National Weather Service. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Astoria, Oregon (350324) (angol nyelven). Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Astoria RGNL AP, Oregon (350328) (angol nyelven). Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Astoria Area (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Annual Estimates of the Resident Population for Incorporated Places: April 1, 2010 to July 1, 2015 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2016. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
- ↑ Riley Moffat: Population History of Western U.S. Cities & Towns, 1850–1990. Lanham (Maryland): Scarecrow. 1996. 206. o.
- ↑ Subcounty population estimates: Oregon 2000–2007 (angol nyelven). United States Census Bureau, Population Division, 2009. március 18. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
- ↑ 2010 Demographic Profile (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
- ↑ Census 2000 Summary File 1 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
- ↑ City Council (angol nyelven). City of Astoria. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Derrick DePledge: LaMear takes power at City Hall (angol nyelven). The Daily Astorian, 2015. január 6. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Steve Forrester: Hurrah! Hurrah! Hurrah! City, council honors retiring Mayor WIllis Van Dusen (angol nyelven). The Daily Astorian, 2014. december 16. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Newspapers Published in Oregon (angol nyelven). Oregon Secretary of State. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Oregon Newspaper Publishers Association Century Roster (angol nyelven). Oregon Publisher, 2012. június. [2012. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Coast River Business Journal (angol nyelven). EO Media Group. [2016. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Sonja Stewart: Visit Your Favorite Family Movie Locations in Astoria, Oregon (angol nyelven). Parenting Squad, 2011. május 16. [2014. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Movies Filmed in Astoria (angol nyelven). Astoria Oregon. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Whitney Matheson: How did I spend my vacation? Visiting 'Goonies' filming locations! (angol nyelven). USA Today, 2010. július 6. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Katie Karpowicz: The Ataris Hop On The Nostalgia Boat, Bring 'So Long, Astoria' Tour To Chicago (angol nyelven). Chicagoist, 2014. március 20. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
- ↑ Joe James Custer: Through the Perilous Night: The Astoria's Last Battle. London: MacMillan Publishers. 1944.
- ↑ Astoria III (CL-90) (angol nyelven). Naval History and Heritage Command. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Astoria, Oregon (angol nyelven). SisterCities International. [2014. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
- ↑ Herbert C. Ebeling: Johann Jakob Astor. Walldorf (Baden): Astor-Stiftung. 1998. ISBN 3-00-003749-7
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (angolul)
- Oregon Blue Book (angolul)
- Astoria–Warrentoni Kereskedelmi Kamara (angolul)
| McGowan | Columbia folyó | Knappton |
| Warrenton |
|
Navy Heights |
| Youngs-öböl | Miles Crossing | Youngs-folyó |
Megyeszékhely: Astoria | ||
| Városok |  | |
| Statisztikai települések | ||
| Önkormányzat nélküli települések | ||
| Kísértetvárosok | ||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
