Szömörcefélék
Mangófa (Szenegál, Casamance)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids II Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Anacardiaceae (R.Br.) Lindl.
Típusnemzetség
Anacardium
Nemzetségek
kesu (Anacardium), Androtium, Antrocaryon, Apterokarpos, Astronium, Baronia, Bonetiella, Bouea, Buchanania, Campnosperma, Cardenasiodendron, Choerospondias, Comocladia, cserszömörce (Cotinus), (sárga cserszömörce) Cyrtocarpa, Dracontomelon, Drimycarpus, Ebandoua, Euleria, Euroschinus, Faguetia, Fegimanra, Gluta, Haematostaphis, Haplorhus, Harpephyllum, Heeria, Holigarna, Koordersiodendron, Lannea, Laurophyllus, Lithrea, Loxopterigium, Loxostylis, mangó (Mangifera), Mauria, Melanochyla, Metopium, Micronychia, Montagueia, Mosquitoxylum, Nothopegia, Ochoterenaea, Operculicarya, Ozoroa, Pachycormus, Parishia, Pegia, Pentaspadon, pisztácia (Pistacia), Pleiogynium, Poupartia, Protorhus, Pseudoprotorhus, Pseudosmodingium, Pseudospondias, Rhodosphaera, Rhus, Schinopsis, borsfa (Schinus), Sclerocarya, Semecarpus, Smodingium, Solenocarpus, Sorindeia, Spondias, Swintonia, Tapirira, Thyrsodium, Toxicodendron, Trichoscypha.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szömörcefélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szömörcefélék témájú kategóriát.

A szömörcefélék (Anacardiaceae) a kétszikűek osztályába tartozó szappanfavirágúak egyik családja. Mintegy hatszáz fajuk van: alig tucatnyi kivételével a trópusokon és szubtrópusokon. Magyarországon legismertebb képviselőik a sárga cserszömörce (parókafa, Cotinus coggygria) és az ecetfa (torzsás szömörce, Rhus typhina L.).

Apró, egy- vagy kétivarú virágaik többnyire sokvirágú bugákba egyesülnek. Öt csésze- és öt sziromlevelük van, de utóbbiak hiányozhatnak is. Öt, tíz vagy sok porzójuk van; a termésük makk vagy csonthéjas – ritkán bogyó, sőt álgyümölcs is lehet. Szöveteikben tejnedvet, illóolajakat, balzsam- és nyálkaanyagokat, valamint fenolvegyületeket halmoznak fel.

Téli pihenő időszakuk a legtöbb növénycsaládénál jóval tovább tart.

Fás szárú növények. Váltakozóan álló leveleik egyszerűek vagy ágasak; pálhalevelük nincs. Többet termesztenek: egyeseket gyantájukért vagy mézgájukért, másokat ehető terméseikért.

Legismertebb fajaik:

• mangófa (Mangifera indica),
• pisztáciafa (Pistacia vera),
• kesu (Anacardium occidentale),
• édes tahitiszilva (Spondias dulcis Soland. avagy Spondias cytherea Sonnerat) – ez a gazdaságilag legjelentősebb faj
• imbu (Spondias tuberosa),
• ambarella (Spondias cytherea)
• vörös mombin (Spondias mombin)
• sárga mombin (Spondias lutea).

• 
  Mangó (Mangifera indica)
• 
  Pisztácia (Pistacia vera)
• 
  Kesu (Anacardium occidentale)

• Bokor József (szerk.). Szömörcefélék, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 13. 
• Olcsó légkondicionálók levélből
• Terebess gyümölcskalauz
• A szömörcefélék családja Archiválva 2008. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben